Kazuo Ishiguro munkásságáról már rengeteg jót hallottam, de egészen mostanáig nem olvastam tőle. A Ne engedj el... főképp a címkéivel keltette fel az érdeklődésem, mert bizony egy jó disztópiának sosem tudok ellenállni. Bár egészen mást kaptam, mint amire számítottam, mégis meghatározó élményre tettem szert a kötet által.
Musso az én igazi komfort szerzőm, akitől mindig szívesen olvasok, mert egyszerre tudom is és nem is, hogy mit várhatok tőle. Regényei számomra igazán változatosak, csavarosak és szórakoztatóak. Legújabb könyve esetén sem volt kérdés, hogy olvasni szeretném, és ez gyanítom az összes többi írásával így lesz majd, ami még ezután fog megjelenni.