Peter Wohlleben: A természet jelbeszéde

Peter Wohllebenre csak tavaly találtam rá, de máris az egyik kedvencemmé vált, így legújabb kötetét, A természet jelbeszédét sem hagyhattam ki. Peter friss kötetében a legközelebb lévő ökoszisztémát, azaz a kertek élővilágát vesszük górcső alá. Ezúttal is megannyi információ, érdekesség és tanács kapott helyet ebben az alig több, mint 180 oldalban.

Korábbi bejegyzéseimben már beszámoltam két másik Wohlleben kötetről, mégpedig az Erdei kalauzról és A fák titkos életéről (a címekre kattintva eléred a korábbi bejegyzéseimet, ha még nem olvastad őket). Nagyon megkedveltem ezek alapján a német urat, és mindenképp szerettem volna olvasni legfrissebb nálunk megjelenő írását is.

Bár ezúttal nem az erdők és a fák a fő témáink, mint ahogy az eddig olvasottak esetében volt, hanem az a talpalatnyi zöld - ami szerencsés esetben a legközelebb esik hozzánk -, a saját keretünk. Megannyi dolog történhet a veteményesünkkel, vagy éppen a gyepünkkel is, s Peter mindezekből szemezgetett nekünk számos érdekességet.

Ráadásul egy álmom vált valóra azzal, amikor felfedeztem, hogy ezúttal nem csak a borító gyönyörű, hanem belül illusztrált kötettel van dolgom! Oly régóta vágyom már rá, hogy a szerző szavait bármilyen formában képekkel is kiegészítsék, most pedig végre apró, s egyben gyönyörű rajzocskákkal megtöltött könyvet forgathattam. Remek élményt nyújtott.

Az állatvilág felosztása hasznos és kártékony lényekre azt sugallja, hogy léteznek ilyen fekete-fehér kategóriák a környezetben. A természet persze nem így működik, mert a többi teremtménynek édes mindegy, milyen céljai vannak az embernek. Hogy milyen keveset értünk az élővilág működéséből, az mindig akkor válik világossá, amikor tevőlegesen megpróbálunk beavatkozni annak érdekében, hogy bizonyos fajokat visszaszorítsunk.

Rengeteg téma kerül elő ezúttal is, s megbeszéljük például azt, mennyire és miért megbízhatatlan a modern időjárásjelentés, valamint, hogy mik azok az apró jelek, amikből mi magunk következtethetünk például a várható esőre. Megfigyelhetjük hozzá a pirkadati, vagy alkonyi eget, a felhők formáit, de segítségül hívhatjuk akár a százszorszépeket is. Sőt, még egyes madarak éneke is megváltozik az eső hatására.

Említést tesz róla, hogy a fagyosabb évszakban akár jéggyapjúval vagy más néven fagyszakállal is találkozhatunk, ami számomra remek felfedezés volt, ugyanis pont az elmúlt tél alkalmával leltem ilyen jelenségre életemben először. Akkor még gőzöm sem volt róla, mivel van dolgom, de szerencsére Google barátom segítségemre sietett. Ha hamarabb olvashattam volna ezt a könyvet, akkor még nagyobb örömmel vettem volna szemügyre az alábbi képen szembejövő csodát. :)

Többet tudhatunk meg az időjárás hatásairól is a kertünkre nézve, hogy a szorgos munkát végző méhek milyen hőmérséklet tartományban hajlandóak csak elhagyni a kast, de a kertünk talajának összetételére, tulajdonságaira és vízigényére is kitérünk, ami által sokkal tudatosabban összeállított veteményest alakíthatunk ki, s megmenekülhetünk megannyi csalódástól. Szóba hozza a jégesőt, annak keletkezési metódusát, s még azt is megemlíti, hogy akár focilabda méretűre is duzzadhatnak a fagyott rögök!

De ír arról is, hogy egyes növények mennyire különböző időpontokban nyílnak, s majdhogynem órát lehetne belőlük létrehozni, hisz vannak, amik pont az éjszaka aktív rovarokat szeretnék kiszolgálni. Útba ejtük még a Napot, a Holdat, beszélünk a valódi helyi időről, az égtáj óránkkal való meghatározásáról, az énekesmadarak életmódjáról, talajmenti fagyokról, a humusz képződéséről, vagy éppen arról, miért is fordulhat elő, hogy meglátogatnak bennünket a vaddisznók.

Minden kövér esőcsepp valaha jégszemcse vagy egy nagy hópehely volt. Ha a lefelé tartó út során nem olvad fel a hópehely, akkor hó esik. Szigorúan véve tehát voltaképpen nyáron is esik a hó, csak éppen már fent, a magasban elolvad a levegőben.

Ugyan csak alig több, mint 180 oldalról beszélünk, mégis megint azt éreztem, hogy elképesztő mennyiségű érdekesség és tudás birtokába kerültem. Minden oldalon találtam hasznos információt, vagy éppen olyan különlegességet, amit aztán elújságolhattam a környezetemben élőknek. Persze nem életbevágóan fontos, hogy tudjuk, például a medvehagyma magjainak terjesztésében nagy segítségre vannak a hangyák, de én imádom boncolgatni a természet titkait.

Az egész egyébként annyira közérthetően van összeállítva, hogy akár még gyerekekkel is nekiülhetünk, hiszen a benne foglaltak egy részét a környezetismeret órákon is tanultuk, csak éppen nem ilyen részletességgel.

Ha valaki épp most kerülne olyan szerencsés helyzetbe, hogy első kertje birtokosává válik, akkor rengeteg hasznos tippet kaphat arra, miképpen működjön együtt legmegfelelőbben a természettel, hogyan nyújtson barátságos búvóhelyet apró élőlényeknek, hogy mit érdemes kerülnie, vagy hogy éppen mi mindenre érdemes figyelnie.

Nagy valószínűséggel a tapasztalt kerttulajdonosoknak is fog tudni újdonsággal szolgálni, ugyanakkor senkit ne riasszon el a kert téma, mert ha köze sincs a növénytermesztéshez, akkor is rengeteg ismeret birtokába kerülhet.

Aki annyira élvezi a természet rejtett hálózatának vizsgálatát, mint jómagam, vagy kedveli a szerző korábbi munkáit, ebben sem fog csalódni.


Összességében nagyon élveztem Peter Wohlleben legújabb könyvét is, és ebből is magammal fogok vinni sok-sok hasznos tudást. Ha egyszer kertem lesz, már tudni fogom, hogyan alakítsam ki a legmegfelelőbben, s miképp legyen az majd az én kedvemre úgy, hogy a természettel is szorosan együttműködhessek. Ismét zseniális alkotást kaptam, s már most tűkön ülök, legközelebb mit tanulhatok majd a német úrtól.

Egy kert csak azért olyan megnyugtató, mert a növények nem tudnak szaladni.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!

Kiadó: Park
Oldalszám: 184
Eredeti cím: Kranichflug und Blumenuhr

Megjelenés éve: 2021 (erdeti: 2019)
ISBN: 9789633556825


Fülszöveg:

A ​természetben tett felfedezőutak a kertkapunk előtt kezdődnek. Ezernyi kisebb-nagyobb izgalmas és lenyűgöző jelenség játszódik le itt – feltéve, hogy észrevesszük őket. A természet jelbeszéde pontosan ebben segít: hogy meglássuk azokat a jeleket, amelyeket a szél, a felhők, a növények és az állatok adnak le. A százszorszép felcsap időjósnak, a daru élő hőmérő, a körömvirágtól pedig megtudhatjuk, hány óra van. Peter Wohlleben sokféle természeti jelenséget bemutat, és hasznos ötleteket kapunk tőle a kerti munkákhoz is az öntözéstől a fagyvédelemig.
Megismertet minket a hétköznapi jelenségek és az ismert népi bölcsességek tudományos hátterével, miközben lerántja a leplet néhány mítoszról. Praktikus tudnivalókban és érdekes tényekben bővelkedő könyve érzelmes védőbeszéd a természet védelme mellett.
Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, s napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó.

Peter Wohlleben szórakoztató és közérthető módon vezet be minket a természet rejtett folyamataiba. Legújabb írásában ezúttal a kertünket vesszük egy kicsit jobban szemügyre, s felfedezhetünk megannyi apróságot, ami érintheti a veteményesünket, vagy éppen a gyepet. Megannyi érdekességgel gazdagodhatunk ezúttal is állatokkal, növényekkel, természeti jelenségekkel kapcsolatban.
Tartsatok velünk, hogy betekintést nyerhessetek A természet jelbeszédébe!

Peter Wohlleben oldalán mindig van lehetőségünk arra, hogy egy kicsit jobban megismerjük a természetet, legyen szó állatokról, növényekről, vagy éppen a bennük/velük lezajló folyamatokról.
Jelenlegi játékunkban felcsapunk botanikusnak, s néhány növény rajzát és rövid ismertetőjét mutatjuk meg az állomásokon, nektek pedig annyi a feladatotok, hogy megírjátok a képen látható növények nevét (elég csak magyarul, de latinul is jöhet).

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A nedves és hegyi réteken, kaszálókon, legelőkön, utak szélein, esetenként sziklákon és kőszirteken nő. 30–100 centiméter magas, kopasz vagy rásimuló szőrű növény. 18–25 milliméter átmérőjű, aranysárga virágai laza bugába rendeződtek, kocsányuk hengeres, nem barázdált.

a Rafflecopter giveaway

BLOGTURNÉ KLUB

04.12.   Booktastic Boglinc
04.14.   Kelly és Lupi olvas
04.16.   Könyv és más