Nagyon szeretem azokat a mangákat, amik nem csak egy jó történetet, s ezáltal remek kikapcsolódást nyújtanak, hanem bemutatnak valamit a szerző kultúrájából is. A Ningyo sokszorosan teljesíti ezt a kritériumomat, még ha az éppen szomorú apropó is. ➼
Aki járatas a webtoonok világában, az találkozhatott már a külföldön hatalmas sikert aratott Solo Levelinggel, ám most már azoknak sem kell mellőzniük, akik jobban szeretnek fizikai formában olvasni, mint online. A Fumax kiadó minőségi, színes kötetként hozta el nekünk ezt a bámulatos képregényt! ➼
Az utolsó srácok a Földön az egyik kedvenc ifjúsági sorozatom. Imádom a humorát, a rajzolását, s hogy a szörnyes-zombis agymenés mellett van mélysége, tanulságai. Igyekszem hát minden alkalmat megragadni, hogy népszerűsíthessem ezt a sorozatot, ezért ismét egy idézetválogatással készültem, hátha másoknak is betalál, és többen lesznek rá kíváncsiak. ➼
Max Brallier ifjúsági szörnyes-zombis sorozata számomra megunhatatlan, s nagy örömömre már az ötödik kötetbe vethettem bele magam, hogy kiderítsem, utolsó srácaink a Földön milyen új kalandokba keveredtek. ➼
Adalyn Grace népszerűsége egyre nagyobb, s nem csak hazánkban. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy a Belladonna sorozatnak immár többféle szemet gyönyörködtető kiadása is napvilágot látott, s egy vérbeli könyvmolynak mi lehetne nagyobb öröm annál, hogy egy jó történet még csodálatos külsőt is kap? Ezekből válogatok a mai posztomban. ➼
Nagyon szeretem az érzést, amikor egy jó idézet annyira betalál, hogy azonnal olvasni akarjam a könyvet. Éppen ezért szeretek idézetes posztokat összeállítani, hátha ezzel megkönnyítem a döntést a leendő olvasónak, vagy éppen sikerül kedvet hoznom egy jó kötethez. ➼
Max Brallier ifjúsági sorozata nagyon gyorsan belopta magát a szívembe, s minden alkalommal örömmel csapok le az újabb részekre. A harmadik kötet után egészen sokat, két évet kellett várnunk arra, hogy Jack, a posztapokaliptikusz akcióhős és barátai történetét továbbgörgessük, de minden perc megérte, hisz egy szuper karácsonyi zombis-világvégés agymenést kaptunk. ➼
Samantha Shannon a 2024-es évem nagy felfedezettje lett. A Narancsfa-kolostor az egyik legjobb olvasmányélményem volt idén a kialakított világával, konfliktusával, külalakjával, így egy percig sem merült fel, hogy ne akarnám olvasni A leszálló éj napját (valamint az újonnan megjelentetett Csontszüret sorozatot, de erről majd máskor). ➼
Miután a Méreggel átitatott varázslat sokkal jobban tetszett, mint ahogy azt előzetesen gondoltam róla, nem hagytam sok ideig pihenni a folytatást, a Sötét édes bájitalt sem. Már csak azért is kénytelen voltam hamar belefogni, hiszen az első kötet egy igen nagy függővéget csapott az arcomba... ➼
Szeretni szoktam az újramesélt történeteket, legyenek azok szépirodalmi, vagy éppen meseátiratok. Érdekes látni, mivé alakítják a szerzők az ismert cselekményt, a megszokott karaktereket, vagy éppen a konfliktusokat. Chloe Gong írása Shakespeare klasszikusát, a Rómeó és Júliát dolgozza fel, egészen különleges köntösben, én pedig megjelenése előtt vethettem bele magam ebbe ➼
A Narancsfa-kolostor kétségkívül igen látványos kötet a prégelt borítóval, élfestéssel és hatalmas méretével. Az én érdeklődésem mégsem a külsőségek keltették fel, inkább a kötetben jelen lévő sárkányok, s az, hogy vágytam már egy nagyívű történetre. Ráadásul mi más passzolna jobban az éppen elkezdődött Sárkány évéhez? ➼
Tade Thompson kisregény sorozata az első pillanatban levett a lábamról. A Molly Southbourne ezer halála valami olyat adott, amire nem számítottam, s a véres borzongás mellett egy rendkívül izgalmas, és kreatív történet részesévé válhattam. Alig vártam, hogy a folytatásokat is kézbe vehessem. ➼