Samantha Shannon: A leszálló éj napja


Samantha Shannon a 2024-es évem nagy felfedezettje lett. A Narancsfa-kolostor az egyik legjobb olvasmányélményem volt idén a kialakított világával, konfliktusával, külalakjával, így egy percig sem merült fel, hogy ne akarnám olvasni A leszálló éj napját (valamint az újonnan megjelentetett Csontszüret sorozatot, de erről majd máskor).

Általánosan elmondható rólam, hogy a túlzottan terjedelmes kötetekbe nehezen fogok bele, mert mindig azt érzem, túl nagy elköteleződés, és nem biztos, hogy lesz elég kitartásom hozzájuk, valamint attól tartok, hogy tele lesz majd oldalszaporító felesleggel, amit nyugodtan kihúzhatna egy bátor szerkesztő.

Ellenben Shannon annyira magával tudott ragadni A Narancsfa-kolostorral (ITT írtam róla korábban), hogy bár tudtam, az előzménykötete sem lesz rövidebb - sőt, egyébként hosszabb -, mégis kérdés nélkül vágtam bele az olvasásába. Ez a monstrum egyébként bámulatosan szép külalakkal bír, valamint - pont mind elődjénél - apró betűkkel, rövid margókkal, és sűrűn, "faltól-falig" tömött sorokkal, így aztán a 968 oldala sokkal-sokkal többnek érződik.

Ugyanúgy, mint A Narancsfa-kolostornál, itt is az lenne az elsőszámú tanácsom, hogy nyugodtan használjuk a kötet elején felvázolt térképeket, és a végén, csinos rendszerbe foglalt szószedetet. Bár a szereplőket előre elolvasva lelőhetünk magunknak néhány fordulatot, ám mégis segíthet egyéb idegen fogalmak megértésében, vagy akár a történelmi idővonal helyrerakásában.

Egy királynőnek meg kell tanulnia figyelni. A sólyomhoz hasonlóan kivárja a megfelelő pillanatot, hogy lecsapjon. Azt is tudja, mikor nem szükséges lecsapnia. Mikor elég az árnyéka, a jelenléte.

Történetünk nagyjából 500 évvel A Narancsfa-kolostor előtt játszódik (s ez nyilván nem lep meg senkit egy előzménykötet esetében). Immáron évszázadok óta béke honol, a félelmetes, csak Névtelenként emlegetett sárkány börtönében szunnyad, s a ma emberei szinte már nem is hiszik, hogy egykoron a sárkányok fenyegetést jelentettek, s ők maguk kishíjján odavesztek. Ám a történelem szeretné megismételni önmagát, s amikor a Rém-hegy kitör, vele együtt újabb démonok bukkannak felszínre, s az emberiség elpusztítását tűzik ki célul.

Pont úgy, mint A Narancsfa-kolostornál, ezúttal is leginkább nők lesznek a főszerepben a kötet minden létező történetszálán, s egészen messziről indítunk majd, hogy jó alaposan kifejthessük mindenki életének előzményeit. Azok a karakterek, akik A Narancsfa-kolostorban a történelem nagy alakjaiként voltak emlegetve, most egyesével elevenednek meg.

Nyugaton egy fiatal hercegnőt kapunk, VI. Sabran királynő lányát, Gloriant, aki Inys trónjának várományosa, de csöppet sincs még felkészülve sem az uralkodásra, sem a Névtelent láncon tartó örökös létrehozásában. A világot azonban nem érdekli, hogy készen áll-e, rá fog zúdítani mindent, így az ő küzdelme leginkább sorsának elfogadásában rejlik majd.


Délen a Narancsfa-kolostor napjaiba kapunk betekintést, és több nővért, valamint jelöltet ismerhetünk meg a maguk erényeivel és gyarlóságaival. Főként a harcos Tunuva Melim mellé szegődünk, aki egy nővérével ápol intim viszont, s még annak leányát is sajátjaként szereti (bár ez a kolostor szabályai szerint nem ildomos). Tuva igyekszik mindenkit támogatni, annak ellenére is, hogy a múltja nagy veszteségekkel van terhelve, ám őt vajon ki támogatja, ki érti majd meg, s milyen következményei lesznek mindennek?

A keleti szálon pedig az én személyes kedvenc karakterem, Dumai kerül terítékre, aki eddigi életében istendalnokként éli mindennapjait, egészen addig, míg fény nem derül anyja múltjára, s rá nem döbben, hogy teljesen más utat szánt neki a sors, mint ő várta. Kétségelenül az ő részei voltak számomra a legizgalmasabbak a politikai csatározásokkal, udvari intrikával, valamint azzal, hogy évszázadok óta ő lesz újra az első sárkánylovas. Persze voltak döntései, amikkel nem tudtam azonosulni, de ezeket sajnos spoilerek nélkül nem fejthetem ki.

Három főbb karakterünkön kívül természetesen kapunk még legalább egy tucat fontosabb mellékszereplőt, s közülük is lesz, akinek hatalmas jelentősége lesz majd a story alakulásában, mások csak társként, csatlósként, szeretőként lesznek majd jelen. Lesz köztük olyan is, akit legszívesebben péklapáttal ütnénk agyon, és olyan is, akit egy nagy ölelésbe burkolnánk. Ezúttal is érvényes, hogy Shannon remekül alkotta meg a szereplőit, élettel teliek, hitelesek.

Egyeseknek szükségük van arra, hogy másokat gonosznak nevezzenek, mert ezzel tisztának és tisztességesnek tűnhetnek velük szemben, vagy mert így akarják elűzni a megvetést, amelyet titokban önmaguk iránt éreznek.

Míg A Narancsfa-kolostor sodró lendülettel vitt magával az egész köteten keresztül, addig azt kell mondanom, hogy A leszálló éj napjánál már voltak olyan szakaszok, amiknél leült a cselekmény, és alig vártam, hogy újra történjen valamilyen akció. Ezúttal is nagyon lassan építkezik, mire minden helyszínét és szereplőjét bemutatja nekünk, s a türelmetlenebb olvasó félre is teheti, hogy valami pörgősebb után nézzen.

Én magam is úgy éreztem a kötet felénél, hogy kezdek unatkozni, és ideje volna már, hogy a szereplőink nagyobb bajba kerüljenek a hétköznapi aggodalmaknál, ugyanakkor még vissza volt ugyanannyi, mint amit már elovlastam, és mégis mit szeretne még ilyen sokáig tárgyalni? Egy kicsit nehezményeztem, hogy a felbukkanó bonyodalmakat is képes volt féloldalban odadobni, és hogy a nagynak szánt fordulatok egyike sem okozott meglepetést. Többször úgy van felépítve, hogy érezhető előre, hová akar kifutni a cselekmény, így pedig az ütős meglepetésfaktor teljesen elveszik belőle.

- Én nem vagyok senki emberfia fegyvere.
- Akkor dolgozz keményen. Légy a saját tábornokod.

Félreértés ne essék, ez egy óriási világ, rendkívül mély történelemmel, minden karakternek rendkívül kidolgozott háttere van, ahogyan az egyes helyszíneknek, királyságoknak, csoportosulásoknak, lényeknek, vallásoknak is, így teljes mértékben érthető a terjedelme. Ugyanakkor igényeltem volna a feszesebb történetvezetést. Olvasás közben többször gondoltam arra, hogy talán húzhattak volna a szövegből, és még akkor is érdekes maradt volna, valamint úgyis sokat adott volna a már megismert világhoz.

Ugyan A leszálló éj napja teljesen jól megáll önállóan is a lábán, én mégis azt mondanám, érdemes keletkezési sorrendben olvasni a könyveket, mert szerintem az, amit Shannon A Narancsfa-kolostorban felépít, azt itt inkább csak kibővíti, és nem fog bizonyos dolgokat újra elmagyarázni. Úgy gondolom, jobb ezt hagyni másodjára amiatt, hogy a már ismert világ hézagjait kitölthessük, vagy alig tárgyalt szálait felfejthessük.


Összességében ezúttal is egy elképesztően nagy és kidolgozott világ, valamint egy remek történet részese lehettem, de úgy gondolom, egy kicsit kevésbé részletes változatban is képes lett volna működni - sőt, szerintem jobban működött volna.


Ha eltöröljük a múltat, attól még nem leszünk szentek.


Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!




Kiadó: Next21
Oldalszám: 968
Eredeti cím: A Day Of Fallen Night

Megjelenés éve: 2024 (eredeti: 2023)
ISBN: 9786156606990


Fülszöveg:

Négy nő tettei nemzedékeken át meghatározták a történelem menetét

A Narancsfa-kolostor előzménykötete

Tunuva Melim nővér a kolostorban. Ötven éven át tanulta, hogyan mészárolja le a férgeket, de a Névtelen felbukkanása óta egy se jött – ezért az ifjabb nemzedék kezdi megkérdőjelezni a kolostor létjogosultságát.

Északon, az Inysi Királynőség birodalmában Becsvágyó Sabran hozzáment Hróth királyához, és ezzel kevés híján, de sikerült elkerülnie mindkét birodalom pusztulását. Lányuk, Glorian, az árnyékukban időzik – ő pont ott érzi jól magát.

A Kelet sárkányai már évszázadok óta szunnyadnak. Dumai egy hegyi templomban élt Szeíkiben, próbálta felkelteni az isteneket hosszú álmukból. Most azonban felbukkan valaki az édesanyja múltjából, hogy mindent felforgasson.

Amikor a Rém-hegy kitör, a rettegés és az erőszak korszaka következik el, és ezeknek a nőknek minden erejüket össze kell szedniük, hogy megvédjék az emberiséget a rájuk leselkedő fenyegetéstől.





Kevesebb mint egy évvel azután, hogy magyarul is megjelent Samantha Shannon monumentális fantasy regénye, A Narancsfa-kolostor, a Next21 Kiadó elhozta a történet előzményéül szolgáló kötetet is, A leszálló éj napját. Pillants be te is ennek a lenyűgöző világnak a történelmébe, és tarts bloggereinkkel, hiszen ha követed az állomásainkat, valamint játszol velünk, akkor a tiéd lehet a könyv egy példánya is!




A leszálló éj napjának fontos szereplői a sárkányok, legyenek a víz, vagy a föld szülöttei. Ezért a mostani játékunkban híres sárkányokat keresünk: minden állomáson egy sárkányt találtok, a ti feladatotok pedig az, hogy megmondjátok a sárkány nevét, és a film vagy sorozat címét, amelyben feltűnt.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


a Rafflecopter giveaway



BLOGTURNÉ KLUB

11.17.   Utószó
11.18.   Readinspo
11.19.   Könyv és más
11.20.   Dreamworld
11.21.   Bookstatic Boglinc


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése