Imádom Agatha Christie regényeit, így aztán nem hagyhattam ki az Adventi krimiket sem. Szerencsére nem is kellett csalódnom ezekben a rövid történetekben, és igazán jól esett a tömény karácsonyi csillogás közepette egy kis nyomozós borzongásra lelni.

Az Egy párizsi apartman a második könyvem Guillaume Mussotól, és a rajongásom iránta csöppet sem csökkent. Márciusban olvastam tőle először Az írók titkos élete című kötetet, amit annyira szerettem, hogy egyetlen nap alatt felfaltam. Akkor is, és most is rendkívül izgalmas történetet kaptam.

Biztos voltam benne, hogy Margaret Atwood, Macskaszem című regénye különleges élményt tartogat majd számomra, azt viszont nem sejtettem, hogy ennyire rá fog ülni majd a lelkemre, és ennyire átérzem majd mindazt, amiről ír.

Bár nem olvastam még a Hollókirályt Susanna Clarke-tól, annak népszerűsége elegendő volt ahhoz, hogy a Piranesit nagyon akarjam. Mindenképpen szerettem volna megismerkedni a munkásságával, ennek a gyönyörű kötetnek a megjelenése pedig remek alkalomnak bizonyult ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Most már abban is biztos vagyok, hogy a Hollókirályt is be kell majd szereznem!

Locsmándi Csaba és Vasas Gizella, Erdők-mezők gombái című kötetére azt mondhatnám röviden, hogy kicsi a bors, de erős! Oly kicsiny, hogy elfér egy nagyobb zsebben, vagy kisebb táskában, így egy laza erdei sétára is bármikor magaddal viheted, ugyanakkor csöppet sem spórolták ki a tudást belőle. Nagyon összetett, részletes, és rendkívül praktikus.

Nem vagyok egy fanatikus Japán rajongó, de érdekel az életmódjuk és filozófiájuk, éppen ezért Héctor García és Francesc Miralles, Icsigo-icsie című könyvét sem hagyhattam ki. A parányi könyvben rengeteg érdekesség kapott helyet, és olyan tanácsok, amiket könnyen beépíthetünk a mindennapjainkba.

Évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy a lehető legtöbb könyvet szeretném elolvasni az 1001 könyv listáról, H. G. Wells, Dr. Moreau szigete című regénye pedig pont szerepel a felsorolásban. Persze nagy valószínűséggel enélkül is a kezem közé került volna, mert a legfrissebb kiadása nem csak megnyerő külsővel, de egyedülálló beltartalommal bír Németh Gyula illusztrációinak köszönhetően.

Ray Bradbury, Marsbéli krónikák című művét a sci-fi alapkövének tartják. Mivel szeretem a műfajt, de nem vagyok benne túl jártas, mindenképpen meg kellett ismerkednem vele közelebbről is, ehhez pedig a legfrissebb, bővített kiadást választottam az Agave kiadó kínálatából.

Régóta tervben van, hogy szeretnék olvasni Rejtő Jenőtől, ezért a Vesztegzár a Grand Hotelben blogturnéja kitűnő alkalomnak tűnt az ismerkedésre. A friss, felújított és illusztrált kiadás abszolút megnyert magának, már csak az a kérdés, a beltartalomhoz miképpen viszonyultam?

Nagyon kedvelem az ősi, kelta gyökerekkel rendelkező ünnepet, a Halloweent, amiről sokan nem is tudják, hogy nem Amerikából származik, csupán betelepülő, ír földművesek vitték magukkal kultúrájuk részeként. Hitük szerint október 31-én este a szellemek visszatérnek a földre, és beköltözhetnek az élőkbe. Hogy ezt elkerülhessük, adok ma pár védőamulettet a kezedbe!

Matt Ruff, Lovecraft földjén című kötete a kiadó beharangozójával keltette fel a figyelmem. Nem csak a fülszöveget, hanem a belinklet sorozat trailert is kimondottan izgalmasnak találtam, a borítója pedig egyenesen levett a lábamról. Nem tudok ellenállni a gyönyörű külsővel, és remeknek ígérkező tartalommal rendelkező köteteknek, így hamar landolt is a kívánságlistámon.

Summer Rayne Oakes, Barátom, a filodendron című könyve kimondottan érdekes olvasmány. Bár nem erre számítottam olvasás előtt, mégsem tettem le csalódottan, mert ismét rengeteg információval és tudással gazdagodtam a növények terén.

Kár lenne tagadnom, hogy Catherine Gilbert Murdock regénye, a Fiú könyve a borítójával keltette fel a figyelmemet, majd a fülszövegben lelt "Fiú ért az állatok nyelvén" végleg eldöntötte, hogy mindenképpen olvasnom kell ezt a történetet. Általa izgalmas és kalandos utazáson vehettem részt a középkorban.

Ritkán olvasok mások ajánlására, de Lori Gottlieb, Akarsz beszélni róla? című kötetét annyi ismerősöm szerette és ajánlotta, hogy kivételesen engednem kellett a nyomásnak. Kicsit féltem tőle, mert azt gondoltam, jóval szárazabb írás lesz, de nagyon kellemesen csalódtam!

Erin Morgenstern, Csillagtalan tenger című könyvével először külföldi bookstagrammereknél találkoztam. A gyönyörű borító azonnal levett a lábamról, és tűkön ülve vártam, melyik magyar kiadó jelenti majd be, hogy nála fog napvilágot látni ez a csoda. Végül az Agave kiadó nem csak ezt, hanem az írónő korábban megjelent, Éjszakai cirkusz című kötetét is újra felkarolta.

Nem olvastam még korábban Joanna Goodman tollából, viszont a Cressida titkai fülszövege kérdés nélkül vett rá, hogy pótoljam ezt a hiányosságomat. Misztikus krimit sejtettem a sorok mögött, viszont teljesen mást kaptam ettől a kötettől, mint amit elképzeltem.

Kimondottan szeretem a gyerekkönyveket, és a kreatív alkotással foglalkozóakat is, ha pedig a kettő együtt van jelen, rám biztosan lehet számítani! Agócs Írisz, Rajzolj egy krumplit! című kötete azonnal megvett magának, s hiába nem regényről beszélünk, mégis biztosan be fog kerülni 2020 legjobb könyvélményei közé.

A kíváncsiságom felkeltéséhez sokszor elég egy jól megválasztott cím és/vagy borító. Pont ezek vezettek el Ichiro Kishimi és Fumitake Koga közös könyvéhez, a Vállald ​fel bátran önmagadhoz. Valamiért első ránézésre azt az érzést keltette bennem, hogy olyan típusú írás, ami képes megváltoztatni az ember életét. S ugyan ki ne szeretne szabad, boldog és elégedett lenni?

Nem olvastam még korábban Leigh Bardugo írásai közül, de a Hat varjú fülszövege oly mértékben felkeltette az érdeklődésem, hogy hajlandó voltam változtatni ezen az állapoton. :) Ráadásul több könyvmoly barátom is hihetetlenül odáig van érte, ezért ki kellett derítenem, mi is ennek az oka. Egy jó fantasynak pedig sosem vagyok elrontója.

Évek óta kontárkodom már a jóga témakörében, de igazán alapos tudásom mind ez idáig nem volt erről a mozgásformáról. Ann Swanson kötete, A jóga tudománya viszont elképesztően sokat, továbbá nagyon alaposan tanított meg mindarról, amit már akkor tudom kellett volna, amikor először jógamatracot vásároltam.

Stacey Halls kötete, a Familiárisok volt az egyik olyan darab idén, aminek a megjelenését hihetetlenül vártam. A KULT sorozat újabb darabja ismét megnyerő külsővel és izgalmasnak ígérkező beltartalommal bír.

Néha elgondolkodom rajta, hogy az ismeretterjesztő könyveket még a fantasy műfajánál is jobban szeretem, éppen ezért hatalmas öröm volt Elli H. Radinger kötetét forgatni, mely A farkasok bölcsessége címre hallgat. Olvasás során rengeteget tudhatunk meg ezekről a fenséges ragadozókról, és talán még tanulhatunk is tőlük. No, nem azt, hogyan vadásszuk le az ebédet!

A 21. század kiadó KULT kötetek sorozatának legújabb tagja Taffy Brodesser-Akner, Fleishman bajban van című regénye. Meglehetősen érdekes könyvről van szó, és gyanítom, az olvasó első blikkre észre sem fogja venni, mennyi minden húzódik meg a sorok között.

Maja Lunde 2015-ben robbant be a könyvpiacra első művével A méhek történetével, s rögtön meg is kapta a svéd könyvkereskedők díját, valamint Németországban 2017-ben a legkelendőbb könyv is ez volt. Lunde történeteivel a környezeti problémákra hívja fel a figyelmet, s a négy részesre tervezett regénysorozatának a Kékség már a második darabja.

Igazán jót mosolyogtam amikor kiderült, hogy 2020. júliusában a NIOK, azaz a Nincs időm olvasni kihívás Ernest Hemingway, Az öreg halász és a tenger című művét választotta közös olvasmánynak, én pedig pont a kihirdetést megelőző napon fogtam bele az olvasásába. Nem először olvastam, de abban is biztos vagyok, hogy nem is utoljára.

Gyerekkorom óta rajongok a természetért, éppen ezért hihetetlenül örültem, amikor alkalmam nyílt rá, hogy elolvashassam Peter Wohlleben legújabb könyvét, az Erdei kalauzt. Sok jót hallottam már róla a korábbi munkáival kapcsolatban, ezért "kénytelen" voltam kideríteni, miért is szeretik annyira a német urat és írásait.

Nekem is - mint még sokaknak -, célom, hogy egyszer az összes Agatha Christie regényt elolvassam. Nem is volt hát kérdés, hogy szeretnék-e csatlakozni A titokzatos stylesi eset blogturnéjához. Furcsa gyilkossági eset közepébe csöppenünk, és Poirot oldalán mi is fényt deríthetünk a gyilkos kilétére. Vajon nekem sikerült rájönnöm, ki a tettes?

Japán az az ország, ami egy kicsit talán mindenkit foglalkoztat. Én sem vagyok ezzel másképp, így nem is volt kérdés, hogy szívesen belevetném-e magam a Bookline könyvek újdonságába, az Ezerarcú Japán című izgalmas útikalauzba.

Manapság talán nincs is olyan ember, aki ne hallott volna még Margaret Atwoodról, vagy ne találkozott volna legalább A szolgálólány meséjével. Legelső, 1969-ben (!!!) kiadott regénye azonban csak idén érkezett meg a magyar olvasókhoz, Az ehető nő címmel.

Marc-Uwe Kling regényét kis híjján nem olvastam el, pedig hatalmas hiba lett volna. Az utóbbi idők legjobb élménye volt számomra a fanyar humorral és erős társadalomkritikával tűzdelt sci-fi, disztópia. Üdv a felsőfokú jelzők hazájában! Üdv QualityLandben!

2015-ben Giulia Enders Bélügyek című könyve hatalmasat robbant. Sikeressége több, a szervezetünk működését érintő kötet megjelenését eredményezte. Az általam csak "Test ügyek"-nek nevezett sorozat azóta már öt témában ad segítséget, ezek közül pedig most Yael Adler Bőrügyek című kiadványát fogjuk közelebbről megnézni.

Az elmúlt napokban egy blogturné jóvoltából tíz véleményt olvashattatok Sara Collins regényéről, a Frannie Langton vallomásairól. Nem titok, hogy én nagyon szerettem ezt a kötetet, ezért úgy gondoltam hozok hozzá egy kis extra kedvcsináló tartalmat is, hátha lesz közöttetek olyan, akit ez győz majd véglegesen arról, hogy nem érdemes kihagynia!

Sara Collins regényét a beharangozása óta nagyon vártam már. A Frannie Langton vallomásai nem csak egy gyönyörű borítóval rendelkező kötet, de súlyos témákat boncolgató, és izgalmas történelmi regény is egy mulatt lány hányatott sorsáról, valamint egy tiltott, titkos szerelemről.

Hazánkban Madeline Miller neve főként második regényével, a Kirkével vált ismertté, s bár nem olvastam, nálam is itt kezdődött az iránta való érdeklődés. A népszerűségén felbuzdulva most új, bővített kiadásban vehetjük kezünkbe első regényét, az Akhilleusz dalát is, mely az ismert görög félisten történetének teljesen új színezetet ad.

A Húsvét igazán hangulatos ünnep, tele vidámsággal, az ébredő tavasz illatával - vagy éppen a rettenetes kölnikével... Idén ugyan a locsolás és a családi eszem-iszom legtöbbünknél kimarad, de a vidámságot így sem kell mellőzni, erről pedig a Blogturné Klub bloggereivel gondoskodunk! ;)

Tom Sweterlitsch Angyalok ​pokla című regényére a megjelenés óta nagyon kíváncsi voltam. Az a típus, aminél a fülszöveg, a borító és a hangzatos cím is azonnali olvasási kedvet vált ki, s mivel a sci-fi és krimi műfaja sem áll távol tőlem - itt pedig mindkettőt egyszerre kapom meg -, nem is volt kérdés, hogy nekünk dolgunk lesz egymással.

Guillaume Musso neve nagyon sokszor jött velem szembe az utóbbi években, s mindig csak pozitív méltatásával találkoztam. Mivel ennek ellenére még egyszer sem volt alkalmam olvasni tőle, Az írók titkos élete blogturné jó lehetőségnek tűnt rá, hogy megtudjam, miben is rejlik nagysága.

Érzésem szerint A Farm lesz 2020 egyik nagy durranása, éppen ezért semmiképp nem akartam lemaradni az olvasásáról. Joanne Ramos alkotása az a fajta, aminél a gyönyörű, minimalista borító, és a sokat sejtető cím együttesen ragadja meg a leendő olvasó figyelmét, a fülszöveg pedig felteszi a kíváncsiságtorta tetejére a cseresznyét.

Nem olvastam még Randall Munroe-tól, így a Hogyan... című könyve éppen ideálisnak tűnt a felfedezéséhez. Első pillantásra egy rendkívül haszontalan és humoros könyvnek tűnik, ám belemélyedve ennél jóval többet nyújt. Megannyi hasznos információ rejlik a lapok között, én pedig igyekszem segíteni ezek meglelésében.

Ezelőtt még soha nem olvastam olyan könyvet, amit filmből írtak át, éppen ezért jó alkalomnak tűnt, hogy Park Dzsó-Szuk és Jon Szang-Ho közös munkájával, a Vonat ​Puszánba - Zombiexpressz című könyvével mindezt pótolhassam. Az általános vélekedés szerint a könyv mindig jobb, mint a film, ám az esetek nagy százalékában inkább a könyvet adaptálják és nem fordítva...

Úgy gondolom, időnként mindannyiunk életében szükség van önreflexióra, mely során feltérképezzük a cselekvéseink hátterében húzódó motivációt, annak érdekében, hogy megismerésükkel pozitívabb irányba mozdíthassuk el reakcióinkat bizonyos élethelyzetekben. Épp emiatt csaptam le a lehetőségre, hogy elolvashassam Gary John Bishop: Ne sz*rakodj, élj! című könyvét.

Mint azt már a korábbi, értékelő bejegyzésemben megírtam, imádtam Max Brallier kötetét, éppen ezért úgy gondoltam, készítek egy érdekességekkel teli kedvcsináló bejegyzést is, ha véletlenül az eddigi írások által még mindig nem döntöttetek volna úgy, hogy azonnal el akarjátok olvasni Az utolsó srácok a Földönt.

Max Brallier története legelőször a belőle készített Netflix sorozat trailerével talált meg magának. Azonnal beleszerettem a vicces zombi mesébe, így nem is volt kérdés, hogy mindenképpen el szeretném olvasni Az utolsó srácok a Földönt (avagy a The Last Kids on Earth-t). Bár messze nem vagyok a célközönsége, mégis olyan kötetnek tartom, amit minden korosztály imádni fog.

Jessica Townsend gyerekeknek írt sorozata már az első kötetével is levett a lábamról, s a Nevermoort végül a 2019-es év egyik legjobb olvasmányaként könyveltem el. Nem várhatott hát sokáig a polcon a második rész, a Csudamíves sem, ami véleményem szerint szintén zseniálisan alkotás lett.

Akad a svájci Bern kantonban egy apró település, ahol az ég világon minden Sherlock Holmes körül forog. Igazi turistaparadicsom a hóbortos nyomozó rajongóinak, és az ott élők nem restek mindent kihasználni ehhez kapcsolódóan. Mesélek egy picit, hogy miről is van szó!

Napjaink információáradatában ki ne értékelné a rövid, velős tartalmakat, pláne, ha azokból könnyen tehet szert tetemes mennyiségű tudásra. A Bookline legújabb, Info+Grafika névre keresztelt sorozata pont erre fókuszál, s a legnagyobb tudósok, vagy épp művészek önéletrajzát járja körül egyszerű, látványos ábrákkal, megannyi érdekességgel fűszerezve.

Soha nem írtam még évértékelő bejegyzést, de azt hiszem mindent el kell kezdeni valahol. Ahogy visszagondolok az elmúlt évre, azt mondhatom, igazán remek időszakot zárhattam le, s ha az elkövetkezendő csak fele ennyire lesz jó, már boldog leszek.

2019-ben szerencsére nagyon sok remek könyvet olvastam, de néhányat mindenképpen szeretnék kiemelni a tömegből, s ezek megérdemelnek egy külön blogbejegyzést.