Guillaume Musso: Az ​írók titkos élete


Guillaume Musso neve nagyon sokszor jött velem szembe az utóbbi években, s mindig csak pozitív méltatásával találkoztam. Mivel ennek ellenére még egyszer sem volt alkalmam olvasni tőle, Az írók titkos élete blogturné jó lehetőségnek tűnt rá, hogy megtudjam, miben is rejlik nagysága.

Az írók titkos élete egy igen rövidke írás (mindössze 236 oldal), mégsem gondoltam volna rá, hogy képtelen leszek letenni, annyi izgalmat tartogat. Nagyon régen nem fordult már elő velem, hogy egyetlen nap elég legyen egy könyv elolvasására, de itt ez történt, s cseppet sem bántam meg, hogy azonnal befaltam, amint a kezembe került. Rendkívül fordulatos, és az utolsó pillanatig bontogathatjuk az egymásra épülő rétegeit.

Történetünk szerint Raphaël Bataille, a fiatal írópalánta nagyon szeretne egy korábbi Pulitzer-díjas író, Nathan Fawles közelébe kerülni, hogy kikérje annak véleményét készülő kéziratáról. A férfi azonban 20 éve visszavonult, s azóta a Beaumont-szigeten él, ami tulajdonképpen egy elzárt kis szeglete a világnak. Ez a hely olyan gazdag embereknek nyújt menedéket, akik szeretnének elzárkózni a nyilvánosság elől, és teljes nyugalomban élni életüket.

Azt állítják, hogy az életről írnak, pedig ez hazugság. Az élet túlságosan összetett, hogysem egy könyv lapjaiba zárhatnánk. Több, mint matematika vagy fiktív tudomány. A regény maga a fikció, és mint olyan hazugság.

A csupán komppal, vagy saját hajóval megközelíthető földdarabot szinte csak örökösödés útján lehet lakóhelyül választani, így a mi főhősünknek is esélytelennek tűnik küldetése, mígnem egy kisegítői állás hirdetésére nem bukkan, ami a sziget felszámolás alatt álló könyvesboltjába szól. A csekély fizetség ellenére is azonnal vállalkozik a feladatra, és eltökéli, felkeresi a hírességet, még akkor is, ha a helyiek szerint egyszerűen lelöveti magát a kísérlettel.

Raphaëlt ott tartózkodása alatt egyre jobban érdekelni kezdi a Fawles-rejtély, avagy hogy mégis mi oka lehetett egy 35 éves, sikeres, pályája csúcsán lévő illetőnek arra, hogy egyik napról a másikra letegye a tollát, és megszűnjön íróként létezni? Elbeszélőnk nem egy gyáva alak, így magasról téve mindenki véleményére, tényleg sikerül belefutnia az öreg puskacsövébe. Szerencséjére karcolás nélkül megússza az esetet, és kitartása gyümölcseként sikerül is Fawles bizalmába férkőznie.

Az idilli környék azonban hamar felbolydul körülöttük, amikor egy brutális kegyetlenséggel meggyilkolt nő holttestére bukkannak a szigeten. Mindeközben egy csinos, fiatal hölgy is legyeskedni kezd Nathan körül, a bizalmatlan férfi pedig hamar megtalálja szövetségesét és lelkitársát Raphaëlben. Információgyűjtésre buzdítja a srácot, hogy helyzeti előnyhöz jussanak az események sűrűjében, aki amatőr nyomozása során egyre csúnyább bugyrait tárja fel az ügynek, s még az élete is veszélybe kerül...

Hogy sikerül-e Raphaëlnek felgöngyölíteni a Fawles-rejtélyt, az majd a leendő olvasók feladata lesz kideríteni!


A kötet egyik érdekessége, hogy a csavaros krimi szálon túl rengeteg szó esik magáról a tényleges írói létről. Betekintést nyerhetünk a folyamatba, amit a kedvenc alkotóink élhetnek át, miközben megszületnek a könyveik, amiket mi olvasók azután csillogó szemekkel és hatalmas várakozással vehetünk kezünkbe, hogy aztán pár óra alatt befaljuk hosszú hónapok kőkemény munkáját.

Megemlíti, hogy írónak lenni azért nem fenékig tejfel, néha éjt nappallá téve égeti szemét a művész laptopja billentyűzete fölött görnyedve, majd mint egy hóhér ítéletét, várja a szerkesztő megjegyzéseit, aki mindig mindent jobban tud nála. Nagyon élveztem a kissé megkeseredett Fawles ironikus megjegyzéseit a témában.

– A szerkesztők… elvárják, hogy hálás légy, amikor két mondatban méltatják a könyved, amivel két évet güriztél. Délutánba hajló lakomákat csapnak a Midtownban vagy a Saint-Germain-des-Prés környékén, mialatt te égő szemmel görnyedsz a monitor előtt, de naponta hívogatnak, ha nem írod alá a szerződést. Csak szeretnék azt hinni, hogy ők lehetnek a következő Max Perkins vagy Gordon Lish, de sosem lesznek többek annál, amik: az irodalom kishivatalnokai, akik Excel-táblázatok szűrőjén át szemlélik a műveket. Ők azok, akiknek sosem lehetsz elég gyors, sosem lehetsz velük egy szinten, akik mindig jobban tudják, hogy mit akar az olvasó, melyik a jó cím és milyen a jó borító. Akik, ha sikeres íróvá válsz – gyakran nélkülük –, úgy mesélik majd, hogy ők „csináltak meg” téged. Ők azok, akik azt mondták Simenonnak, hogy Maigret „visszataszítóan hétköznapi”, és akik elutasították a Carrie-t, a Harry Pottert […]

Azt kell mondjam, ez a kötet rendkívül izgalmas és fordulatos volt. Bár találkoztam olyan kritikával, ami szerint ez nem volt az igazi, megszokott Mussos történet, így nagyon kíváncsi vagyok, hogy más könyvei mégis milyenek lehetnek. Én imádtam ezt a darabot, és azt gondolom Musso nagyon, de nagyon tud írni. Ha nem tartanám őrültségnek, egyetlen kötet után kedvencemmé avatnám, de ezzel legalább még egy kötet elolvasásáig várok. Olvasás közben egyébként volt egy enyhe Agatha Christie érzésem, mintha Musso megpróbálta volna összeszedni egy jó AC krimi savát borsát és a maga szájíze szerint újrakreálni annak zsenialitását, de mivel Agatha nénit is rettentően imádom, így ennek én kifejezetten örültem.

Páratlanul jól szórakoztam rajta, és ezek után bármilyen könyvére kérdés nélkül nyitott leszek. Főképp azok után, ahogy a végkifejletben bánt az olvasókkal, hiszen amikor már végre azt hinnénk, hogy tudjuk, mi történt, megoldottuk a rejtélyt, elvarrtunk minden szálat, akkor jön az Epilógus, ami felborítja az egészet és teljesen más nézőpontból világítja meg az addig olvasottakat. Felnevettem, amikor rájöttem, mekkorát csavart a sztorin, és milyen könnyen bedőltem az egésznek.


Összességében nem tudok rá mást mondani, mint hogy elképesztően zseniális volt, és ha szereted a csavaros krimiket, vagy éppen Mussot, akkor mindenképpen vedd fel az olvasási listád legelejére! Szerintem nem fogod megbánni!


Sosem szerettem, ha más mondta meg, kit és mit olvassak. Végtelenül nagyképűnek éreztem, ha valaki felhatalmazva érezte magát, hogy eldöntse, mi számít irodalomnak, és mi nem.


Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!




Kiadó: Park
Oldalszám: 236
Eredeti cím: La vie secrète des écrivains

Megjelenés éve: 2020 (Eredeti: 2019)
ISBN: 9789633556344


Fülszöveg:

Felejthetetlen olvasmány, szenzációs irodalmi kirakó, amely akkor válik igazán ördögivé, amikor az író az utolsó darabot is a helyére illeszti.
1999-ben, három kultuszregénnyé vált művel a háta mögött a híres író, Nathan Fawles végleg leszámol az írással, és visszavonul a Földközi-tenger partvidékének közelében fekvő, csodálatos és vad Beaumont-szigetre.
2018 ősze. Fawles az elmúlt húsz évben egyetlen interjút sem adott. Regényei azonban változatlanul rabul ejtik az olvasókat. Mathilde Monney, egy fiatal svájci újságírónő a szigetre utazik, hogy megfejtse a titkot.
Ugyanaznap egy női holttestet sodor partra a víz, és a hatóságok megtiltják a ki- és beutazást a szigetre. Veszélyes párharc kezdődik Mathilde és Nathan között, ahol néma igazság és makacs hazugság áll szemben egymással, a szerelmet és a félelmet pedig csak egy hajszál választja el egymástól...





A Park Könyvkiadó jóvoltából újabb Guillaume Musso-könyv juthatott el a magyar olvasókhoz, ezúttal Az írók titkos élete címmel. Ez a krimi egy írópalánta és egy kiégett író életébe kalauzol el, és halálos titkok húzódnak a történet hátterében. Most négy bloggerünk mondja el a véleményét a könyvről, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt belőle.




Ezúttal bloggereink oldalán egy-egy Musso-könyv szereplőinek nevét találhatod meg, a nevek alapján pedig ki kell találnod a könyv magyar címét, és beírnod ezt a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Alice, Gabriel


a Rafflecopter giveaway



03.28.   Spirit Bliss
03.29.   Booktastic Boglinc
02.30.   Könyv és más
03.31.   Flora the Sweaterist


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése