Samantha Shannon a 2024-es évem nagy felfedezettje lett. A Narancsfa-kolostor az egyik legjobb olvasmányélményem volt idén a kialakított világával, konfliktusával, külalakjával, így egy percig sem merült fel, hogy ne akarnám olvasni A leszálló éj napját (valamint az újonnan megjelentetett Csontszüret sorozatot, de erről majd máskor). ➼
Szeretni szoktam az újramesélt történeteket, legyenek azok szépirodalmi, vagy éppen meseátiratok. Érdekes látni, mivé alakítják a szerzők az ismert cselekményt, a megszokott karaktereket, vagy éppen a konfliktusokat. Chloe Gong írása Shakespeare klasszikusát, a Rómeó és Júliát dolgozza fel, egészen különleges köntösben, én pedig megjelenése előtt vethettem bele magam ebbe ➼
A Narancsfa-kolostor kétségkívül igen látványos kötet a prégelt borítóval, élfestéssel és hatalmas méretével. Az én érdeklődésem mégsem a külsőségek keltették fel, inkább a kötetben jelen lévő sárkányok, s az, hogy vágytam már egy nagyívű történetre. Ráadásul mi más passzolna jobban az éppen elkezdődött Sárkány évéhez? ➼
Boglinc
visszaeső könyvfüggőIsmerj meg jobban!
