Schmal Róza Nagy folyók haragja trilógiájának első kötete igazán szórakoztató írásnak bizonyult annak ellenére, hogy nagyon féltem tőle. A második résztől talán még az elsőnél is jobban tartottam, mert trilógiák esetében ezek mindig gyengébbre sikerülnek. Lássuk, ebben az esetben mi volt a helyzet.

Schmal Róza első kötete egészen sokáig ült a polcomon, mielőtt belevágtam volna az olvasásába, viszont nem kellett volna ennyire félnem tőle. Sok ismerősöm jelezte, hogy hasonló cipőben jár, ezért ezzel a bejegyzéssel nekik is szeretnék segíteni!

Kazuo Ishiguro munkásságáról már rengeteg jót hallottam, de egészen mostanáig nem olvastam tőle. A Ne engedj el... főképp a címkéivel keltette fel az érdeklődésem, mert bizony egy jó disztópiának sosem tudok ellenállni. Bár egészen mást kaptam, mint amire számítottam, mégis meghatározó élményre tettem szert a kötet által.

Musso az én igazi komfort szerzőm, akitől mindig szívesen olvasok, mert egyszerre tudom is és nem is, hogy mit várhatok tőle. Regényei számomra igazán változatosak, csavarosak és szórakoztatóak. Legújabb könyve esetén sem volt kérdés, hogy olvasni szeretném, és ez gyanítom az összes többi írásával így lesz majd, ami még ezután fog megjelenni.