Érdekes látni a művészek különböző vízióit, amikor ismert történeteket illusztrálnak. Odyr egészen eddig ismeretlen alkotó volt számomra, viszont ezzel a kötettel kaptam egy szeletet a világából. Az Állatfarmot akvarell festmények sorozatával kelti életre, s így talán egy fokkal még megrázóbb ez az egész, mint amikor csak a saját fejünkben létezik a mozi.

Az első könyv, amit Orwelltől olvastam, pont az Állatfarm volt, mely azonnal landolt a kedvenc könyveim listáján, s kétlem, hogy valaha is képes lenne onnan bármi letaszítani. Néhány évvel később az 1984-et is útba ejtettem, és szintén az egyik nagy kedvencemmé vált (ebből is van képregény változatom, lesz majd ajánló abból is), így aztán minden, ami Orwell, nálam azonnal zöld utat kap.

A történetről röviden

Létezik egy angol birtok, a Manor farm, melyet állatok vezetnek. Nem volt ez mindig így, csupán lakói megelégelték a rossz bánásmódot, s fellázadva elűzik az embereket, hogy aztán egyenlőként, testvérekként igazgassák a gazdaságot. Hosszú ideig mind úgy érzik, hogy sokkal jobban élnek, több az élelem, örömteli a munka, ám már a kezdetek kezdetén, a legboldogabb időkben is apró, intő jelek tucatjait vehetnék észre.

Mivel a disznókat tartják a legokosabbnak, evidens, hogy ők lesznek a vezetők, ám szép lassan, főleg Napóleon színrelépésével még sanyargatóbb diktatúrává változik a farm, mint amilyen valaha is volt. A kezdetben hozott szabályok szép lassan kikponak, a munka egyre több, az élelem a disznók és kutyák kivételével egyre kevesebb, ám az állatok mégis örülnek, hisz a szenvedés ellenére ők mégiscsak "szabadok", s ilyen jó dolguk biztosan nem volt azelőtt sem. Mindez nem csak egy kegyetlen állatmese, valójában a sztálini Szovjetúniót ábrázolja.

Véleményem

Nehéz dolga van egy képregénynek, ha az egy kedvenc művemhez készül, ám mégis szeretek az efféle kiadványokkal kísérletezni, mert a vizuális anyag szerintem mindig képes hozzáadni a történethez. Alapjáraton is mindig komor hatást keltenek nálam az akvarell képek, ábrázoljanak bármit is, de Odyr mesterien viszi vászonra a nyomasztó érzéseket. Helyenként nem riad vissza, hogy a véresebb jeleneteket is megörökítse, így az erre érzékenyeknek érdemes erre felkészülniük (nem kell gigantikus brutalitásra gondolni, ellenben nem is csak cuki állatokkal teli a kötet).

Annak, aki nem ismeri a történetet, jó alapot adhat ez a képregény, ám mégis mindez csak egy summázott verzió. Kedveltem, hisz az egyik nagy kedvencem adaptációja, mégis nekem hiányzott belőle az a fokozatosság, ami olyan zseniálissá teszi az eredeti művet. Félreértés ne essék, a lényeg torzítások nélkül szerepel benne, viszont egy kicsit hiányoltam például a szabályrendszer változásának megjelenítését, akár csak egy-egy festmény erejéig. Az eredeti történetben ugyanis az állatok a farm megalapításakor leszögezik legfontosabb irányelveiket, melyeket a disznók szép lassan, egyesével szegnek meg, s minden alkalommal egy kicsit mintha változna is a falra felfestett írás. A szövegben némi utalás található erre, amikor Napóleon elmondja, hogy nem is az ágyban alvás volt a tilos, hanem a lepedő használata, mert az bizony emberi találmány, viszont ennél tényleg szebb a regénybeli átmenet.

Ugyanakkor a képeknek köszönhetően itt talán még megrázóbbnak hatnak az események, sokkal erőteljesebb ingereket kapunk a festményeknek köszönhetően, melyek minden gyötrelmet, csapást és gonoszságot kendőzetlenül tárnak az olvasó elé. Nem hiperrealisztikus, inkább kissé elnagyolt illusztrációkról van szó, mégis amondó vagyok, rendkívül jól illenek a kötet hangulatához, függetlenül attól, hogy kiből vált ki tetszést, vagy nem tetszést.

Összességében

Bár az Állatfarm maga is csak egy rövid kisregény, mégis, ha valakinek kevésbé fekszik a tömör szöveg formátum, ezzel a képregénnyel nagyjából képbe kerülhet a történetet illetően, ha még nem ismerné. Ugyan nincs kibontva a regény minden kardinális mozzanata, de a lényeg felszedhető belőle, ráadásul a festményekkel még erőteljesebb érzelmi hatást képes kiváltani.

Kiadó: Troubadour Books
Oldalszám: 176
Eredeti cím: Animal Farm: The Graphic Novel

Megjelenés éve: 2024 (eredeti: 2019)
ISBN: 9786156745170


Fülszöveg:
A Manor farm állatai belefáradnak abba, hogy az emberek kizsákmányolják őket, fellázadnak gazdájuk ellen, és átveszik az irányítást. A „négy láb jó, két láb rossz” jelmondatot követve kooperatív és egyenlőségen alapuló rendszert hoznak létre. Nem telik azonban sok időbe, amíg egyes állatok – különösen a legintelligensebbek, a disznók – kiváltságokat szereznek, és fokozatosan visszaállítják az elnyomás rendszerét. Az állatokat felszabadító lázadás történetét átírják, hogy igazolják az új zsarnokságot, a másként gondolkodók pedig vagy elmenekülnek, vagy erőszakkal elhallgattatják őket.

Odyr akrilfestményei minden egyes oldalt igazi műalkotássá varázsolnak, formát és színt adnak ennek a „vidéki tündérmesének”, amely Malcolm Bradbury angol író szerint „a legjobb szatíra, amelyet a modern történelem sötét oldaláról valaha írtak”.