Gary John Bishop: Ne ​sz*rakodj, élj!
Útmutató a nem elb*szott élethez


Úgy gondolom, időnként mindannyiunk életében szükség van önreflexióra, mely során feltérképezzük a cselekvéseink hátterében húzódó motivációt, annak érdekében, hogy megismerésükkel pozitívabb irányba mozdíthassuk el reakcióinkat bizonyos élethelyzetekben. Épp emiatt csaptam le a lehetőségre, hogy elolvashassam Gary John Bishop: Ne sz*rakodj, élj! című könyvét.

Mindenképpen meg kell jegyezzem, hogy legelőször a sárga borítós angol verziójával találkoztam, melynek címe (Unf*ck yourself) és borítója együtt ébresztette fel az érdeklődésem. Ez a borító ugyanis a káromkodás részét nem csak kicsillagozza, hanem két tapasszal fedi le az egyik betű helyét, ami számomra valamiért jelentéssel bíróvá vált. Úgy éreztem, azt akarja sugallni, hogy ne a sérelmeiddel törődj, inkább lásd el a sebeid, aztán vedd kézbe ezt a könyvet, ami ad pár remek tanácsot, hogyan lendülj túl mindezen, s hogyan előzheted meg, hogy elszúrd az életed. Részben vissza is köszönt ez a motívum a lapokról, de nem egészen olyan formában, ahogy én számítottam rá.

Bishop kötete - a bevezetést leszámítva - 8 nagyobb fejezetre van osztva, ebből 7 egy bizonyos segítő, lelkesítő mondat köré épül, és bőséges magyarázatokkal írja körül annak fontosságát, mibenlétét; egy fejezet pedig levezetés, összegzés. Gary úgy gondolja, ahhoz, hogy sikeresebb, boldogabb lehess, szükséged van pozitív belső beszédre, melyeket különböző megerősítő mondatokkal képes lehetsz tudatosítani magadban. Ilyenek például a "Győzelemre születtem!", a "Tántoríthatatlan vagyok!" vagy éppen a "Hajlandó vagyok!".

Amennyiben összes nyavalyánkat halomba raknánk, és mindenkinek egyenlő adagot kellene elvennie belőle, a legtöbben megelégednének a maguk bajával, és úgy távoznának. (Szókratész)

Persze mindaz kevés, ha csak mondogatod magadnak ezeket a mondatokat, Bishop nem is hisz a pozitív gondolkodás sikerében. Inkább a folyamatos pozitív, belső beszéd az, ami szerinte hatásos. Elmondása szerint mindig, szünet nélkül beszélünk magunkhoz, mely álmunkban sem szűnik, s a hozzáállásunk a dolgokhoz ezen belső beszéd negatív, vagy pozitív mivoltától függ. Ha éppen azt mondogatjuk magunknak, "Úgysem fog sikerülni!", azzal magunk elé állítunk leküzdhetetlen akadályt, negatív belső beszédünkkel. A céltudatos és pozitív megerősítés viszont alapjaiban változtathatja meg a cselekedeteinket és ebből fakadó sikereinket.

Gyorsan lehet olvasni ezt a könyvet, hiszen nagyon szellős, tele van kiemelt idézetekkel, gondolatokkal, de szerintem itt nem engedhetjük meg, hogy a gyorsaság legyen a cél. Még csak arra sem feltétlenül van szükség, hogy az egyes fejezeteket sorban olvassa az ember, hiszen csak nagyon minimális visszautalás van alkalmanként, ami csak annyit említ, hogy "erről már beszéltünk az előző fejezetben. Amondó lennék, az ember hagyjon időt az egyes részek leülepedésére, hogy képes legyen beépíteni magába és alkalmazni a leírtakat.


Nagyon sokáig gondolkodtam azon, miképpen is értékelhetném ezt a könyvet, mert számomra nem volt az a fajta, ami megváltoztatja az életem. Nekem egy picit elcsépeltnek hatott, és az igazság az, hogy nem vagyok kibékülve az úr stílusával. Próbál ugyan humoros lenni, de erőltetettnek tűnik, ugyanakkor véleményem szerint egy picit érzéketlen is. Megannyi hasznos és remek gondolatot is tartalmaz, de mellette több olyat is, ami szerintem inkább káros, ha olyan ember kezébe kerül, aki nem a megfelelő szinten tart ehhez.

Mindazoknak, akiknek csak egy apró fenékberúgásra van szüksége, azoknak segíthet, de akik a szakadék széléről próbálják felépíteni magukat, vagy éppen jóval érzékenyebb lelkületűek, nagy valószínűséggel nem lesz a legmegfelelőbb. Gary szerintem több helyen túl nyers. Az a fajta ember, aki rettentően határozott és magabiztos, s próbálja ezt átadni másoknak is, csak éppen mindazok, akik nem ugyanazzal a habitussal rendelkeznek, inkább ijesztőnek, mint lelkesítőnek találhatják.

Bár már az elején is kihangsúlyozza, hogy ha hamar dühbe jössz, akkor inkább csukd be és add valaki másnak, akinek hasznos lehet az írása, de a figyelmeztetés ellenére én mégis tovább mentem. Időnként tényleg felhúzott, de nem azért, amiért ő gondolja. Véleményem szerint azt gondolja, hogy ő szembesít mindenféle rossz szokásoddal, beidegződéseddel, s ha ezek tudatosulnak benned, a fájdalom dühöt szül majd benned. Persze abszolút szerepet játszhat ez egyes esetekben, nálam mégis inkább az volt zavaró, ahogyan nyilatkozott.

Ne ülj fel az önsegítő dumáknak, amelyek azzal etetnek, hogy megérdemled a sikert! Nem érdemled meg, senki sem. Halálod napjáig várhatsz erre. Néha viszont nem kell mást tenned, mint fogad csikorgatva neki feszülni a feladatnak, a sarkadra állnod, és küzdened álmod megvalósításáért.


Említi például azt, hogy ne hibáztasd a múltat, a szomszédot, a gyerekkorod, a rossz neveltetést, s részben igazat adok, hiszen aki csak a múltban él, az lényegében nem él. De csöppet sem szorgalmazza például azt, hogy szükség esetén, a mentális egészségünk visszaállítására olyan ember segítségét vegyünk igénybe, aki a feldolgozás előidézésével megszabadít minket a blokkoló tényezőktől.

Többször éreztem azt, hogy úgy beszél, mintha a problémáink csak hisztik lennének, melyekért lezavarhatunk magunknak egy atyai pofont, ami helyre rázza a gondolkodásunkat és végre képesek lehetünk normálisan szemlélni a világot, és nem gátolni önmagunkat. Szerintem azonban ez nem ennyire egyszerű. Például rettentően klisésnek és unalmasnak tartom már azt a megoldást, hogy ha rossz a kapcsolatod, dobd el. Szanálj ki mindent az életedből, ami nem jó. Egyetlen alkalommal sem hallottam azt, hogy legalább próbáld meg megjavítani, s ha akkor sem megy, akkor válj meg tőle. Egész egyszerűen azonnal dobj el mindent magadtól, ami nem tetszik. Nekem ez egy picit lustaságnak tűnik, de abban egyetértek, hogy ne örök időkre ragadj meg valami mellett, ami nem szolgálja épülésed, vagy egyenesen káros hatással van rád.

Egy picit azt a hatást keltette bennem, hogy a magyarázataival igazából szeretne lukat beszélni a hasadba. Hogy addig mondja, míg végül már a sokadik ismétléssel és kitérővel sikerül elérnie, hogy elhidd, amit mondott, hogy ne tudd felfedezni azt, hogy többször önelletmondásba bonyolódik.


Mindezek mellett viszont rengeteg hasznos gondolatot is leltem benne, melyeket tényleg jónak találtam. Például a "Megoldom" fejezet azt taglalja, hogy ha nehézségbe ütközöl és úgy érzed, ez most nem fog menni, ezt nem éled túl, vagy megannyi blokkoló érzésed támad, akkor csak vess számot mindarról, amit egész eddigi életedben már sikerrel véghezvittél. Hányszor érezted már azt, hogy ezt most nem tudod majd megugrani, hogy biztosan megbuksz a vizsgán, nem fog sikerülni, vagy éppen soha nem fogsz kilábalni a szerelmi bánatból? Ha most végig gondolod mindazt, aminél azt hitted, itt elvérzel, s mi mindent sikerült ezekből véghezvinned, akkor rájössz, hogy rettentő sok dolgot túléltél már, amire azt hitted, hogy nem fog menni. Képes leszel megoldani a jelenlegi akadályt is. Ennek a fejezetnek a megerősítő mondata tehát a Megoldom!

De számomra például az is hatalmas pozitívum volt, hogy nem a szokásos spirituális dumával jön, hogy vonzd be a jót, a sikert, meg a szerencsét, hanem inkább affelé terelget, hogy teremtsd meg magadnak a lehetőségeket. Vegyél erőt magadon, és fogadd el, hogy minden, amire szükséged van, azt magadnak kell elérned. Nem fogja senki megoldani a problémáidat, csakis te magad lehetsz az, aki kisegíted magad, aki el tudja dönteni, hogy mit tesz meg a vágyaiért.

Korunk embere menten a leggazdagabb, legokosabb, legcsinosabb, legjobban öltözött, legszellemesebb vagy legerősebb kíván lenni. Közben valahol elvesztettük az arra való képességet, hogy önmagunk legyünk, hogy szabadon éljünk, és mi válasszuk meg a saját utunkat, ahelyett, hogy nyakunkba vennénk a társadalmi és családi elvárások terhét.

Buzdít arra, hogy ne félj attól, ami nem biztos, hiszen minden, ami a komfortzónádon kívül esik, ismeretlen, és kétes kimenetelű, viszont abban a pillanatban, hogy elfogadod a bizonytalanságot, rengeteg stressztől szabadítod meg magad. Hányszor volt már, hogy előre féltél valami olyantól, ami soha nem következett be? Mázsányi súlyt vehetsz le a vállaidról, ha igyekszel nem túlpörögni olyan dolgokat, amire amúgy sincs befolyásod.


Összességében számomra vegyes volt a kötet fogadtatása, hiszen egy része tényleg hasznos és tud segíteni, egy részét viszont - az én véleményem szerint - csak megfelelő érzelmi/lelki stabilitás mellett lenne ajánlatos alkalmazni. Helyenként szerintem elcsépelt, belemagyarázós, máshol pedig kimondottan ütős és szemfelnyitogatós. Azoknak a főképp felnőtt olvasóknak lehet hasznos, akik megrekedtek az életük valamely területén, és némi iránymutatásra várnak, de semmiképp nem zavarja őket a nyers, odamondogatós stílus, illetve azoknak, akiknek tényleg csak egy határozott lökés kell ahhoz, hogy legyen bátorságuk kilépni a komfortzónájukból, a biztonságos rosszból, s tegyenek egy lépést önmagukért.

Nem kell válaszra várnod. Te magad vagy a válasz.


Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!




Kiadó: Maxim
Oldalszám: 188
Eredeti cím: Unf*ck Yourself

Megjelenés éve: 2019 (Eredeti: 2017)
ISBN: 9789634991526


Fülszöveg:

Ébredj fel, kib*szottul csodálatos teremtmény vagy!
Mi áll utunkba, hogy legjobb formánkat hozzuk? Az emberek többsége a következőket nevezi meg: emberi kapcsolatok, pénz, munkahely és sorscsapások. E magyarázatok mind egyformák. Gary John Bishop, aki évtizedeken át dolgozott személyi trénerként, észrevette, hogy az ember legnagyobb ellensége önmaga. A sértődőksek ne vegyék meg ezt a könyvet. Nem nekik való.

Ellenben aki olyan olvasmányt keres, melynek segítségével felszínre hozhatja rejtett belső értékeit, amelyek alig várják, hogy megnyilvánuljanak, akkor annak szerecséje van. Ez a könyv a legyőzöttekhez és beletörődőkhöz szól. A valódi változtatások manifesztuma, melynek célja, hogy felmutassa önnön nagyságunkat.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése