Jessica Townsend gyerekeknek írt sorozata már az első kötetével is levett a lábamról, s a Nevermoort végül a 2019-es év egyik legjobb olvasmányaként könyveltem el. Nem várhatott hát sokáig a polcon a második rész, a Csudamíves sem, ami véleményem szerint szintén zseniálisan alkotás lett.
Morrigan Crow történetét pontosan ott folytatjuk a második részben, ahol az előző abbamaradt. Főhősünk felvételt nyer a Csudálatos Társaságba, a Szabadállam legkülönlegesebb képességének birtoklásáért. Bár az első kötet legvégéig együtt izgulunk a kislánnyal, hogy mégis mi lesz, ha kiderül, neki nincs is képessége, s el kell hagynia az országot, a másodikban viszont már tudatában vagyunk annak, hogy Morrigan a lehető legérdekesebb veleszületett tulajdonsággal bír, hiszen ő nem más, mint egy Csudamíves.
Félelemmel vegyes örömmel várja, mi következik ezután, de azt még álmában sem sejti, hogy a hőn áhított, mesterséges család nem lesz olyan áldásos ajándék, mint ahogy remélte. Mióta az eszét tudja, elátkozottként, számkivetettként élte mindennapjait, s arra számított, ha olyanok közé kerül, akik szintén különleges erőkkel rendelkeznek, akkor csak egy lesz közülük, akit befogadnak, szeretnek, támogatnak. Morrigan képessége azonban a furcsaságok között is a legfurcsább, ráadásul a legtöbbekből egyenesen félelmet vált ki.
Maga nem egy egérke, Morrigan Crow. Maga egy sàrkány.
A Csudamívesek ugyanis képesek irányítani azt a - túlnyomó többség számára - megfoghatatlan és láthatatlan energiatömeget, amit csudának hívnak. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, mondhatjuk úgy is, hogy a csuda a helyi mágia, melyet csak néhányan tudnak irányítani, de azok különböző technikák segítségével nagyjából bármire rá tudják venni ezt a szinte élő varázst. Éppen ezért a lányt a legtöbben élő fegyverként definiálják, aki potenciális veszélyforrás, s jobb inkább szem előtt, de ketrecben tartani, mint nem felvenni a társaságba és szélnek ereszteni, hogy ki tudja mit műveljen az erejével.
Adott tehát egy kislány, aki mindennél jobban szeretné, hogy végre szeressék, viszont kap egy olyan nem mindennapi adottságot, ami azonnal éket ver közé és a legtöbb emberi kapcsolat kialakítása közé. Sokan rettegnek tőle, mások a korábbi, gonosz Csudamívesekből kiindulva azonnal elítélik, esélyt sem adva neki arra, hogy megismerhessék. Morrigan előítéletek és kirekesztettség terhe alatt görnyed nap mint nap, s csak igen kevesen állnak mellette. Pártfogója, Jupiter szokatlan eltűnések után nyomoz, s nem tud időt tölteni a lánykával, így az egyetlen, akire számíthat, az hű barátja Hawthorne. A fiú igyekszik is minden nehézségben kiállni mellette, főképp, hogy azokból aztán adódik bőven.
Bár főszereplőnk próbál úrrá lenni érzelmein, nehezen tudja elviselni, hogy nemcsak az egysége tagjai, de a feljebbvalói is tartanak tőle, ezért az iskoláztatását erősen korlátozzák. Mindössze egyetlen órán vehet részt, azon is egymaga, s csak arról tanulhat egy ősöreg ember-teknős szerzettől, hogy milyen könyörtelen tetteket hajtottak végre a korábbi Csudamívesek. Minden egyes órával egyre mélyebbre verik belé az érzést, hogy ő maga egy szörnyeteg, akinek léteznie sem volna szabad.
Nem segít a helyzeten az sem, hogy mindeközben az egységét folyamatos zsaroló levelek tartják sakkban, de az sem hogy egyre többen tűnnek el szőrén-szálán.
Mindezen lelki megterhelés fizikailag is utat tör magának, amit bizony senki nem tesz zsebre. Iskolatársai előtt ugyan kötelező lepleznie, hogy mi is ő valójában, azonban néhány bátrabb jelentkező nem riad el attól sem, hogy erőszakkal kényszerítse ki belőle a titkát. Félelmében meglepő dolgokat produkál, megoldás gyanánt pedig inkább kitiltják az iskolából...
Egy ilyen labilis lélek viszont könnyedén sodródhat át a sötét oldalra, s engedhet a gonosz csábításának. Furcsa fordulat az egészben, hogy a gonosz karakternek ez esetben ráadásul még igazat is tudunk adni, hiszen ő mindvégig szorgalmazza Morrigan képességeinek kiaknázását, tanítását, csak éppen az eszközei nem a legtisztábbak mindezek elérésére.
-Hat órától a Deukalión személyzetének fiatalabb tagjai várják a kis csokicsalók hordáit.
-Milyen csokik lesznek? – kérdezte Jupiter.
-Á, a szokásos! Zselécsontváz. Féregcukor. Csoki szemgolyó.
-És a csalás?
-Gondoltam, lefogjuk őket, és leborotváljuk a szemöldöküket.
Jupiter sóhajtott.
-Nem lehet, Frank.
-Hempergessük őket kátrányba és tollba?
-Eszedbe ne jusson!
-Tetováljuk ki a homlokukat?
Jupiter nagyot fújt.
-Nem gondolkodhatnánk olyasmiben, ami nem von maga után feljelentést?
A történet során döbbenetesen jól át lehet érezni Morrigan lelki vívódásait, szeretetéhségét, s mindazt a tehetetlenséget és csalódottságot, amit számára a Csudálatos Társaság hozott a várttal ellentétben. Nem utolsó sorban pedig arról is átfogó képet kapunk, mi történhet, ha támogatjuk a kirekesztést, ha nem megfelelően foglalkozunk egy gyermekkel, s ha magyarázat nélkül hagyunk fontos dolgokat, miközben ráteszünk egy lapáttal, s csak annyit mondunk: Tilos! Az esetek nagy többségében - ahogy itt is -, a tapasztalás útja mindenkinek többet ér, mint egy szimpla tiltás, s ennek sokszor nem lesz jó vége.
Hogy Morrigan minden, akaratlanul ellene irányuló törekvés dacára képes-e hallgatni a szívére és helyesen dönteni, azt nektek kell kiderítenetek, de annyit elmondhatok, a felnőttek bizony sokszor csúfos kudarcot vallanak a szabályaikkal, s erre csak igen későn eszmélnek rá...
Összességében úgy vélem, hogy remek folytatás kerekedett ebből a regényből, s bár sötétebb hangulatú, mint elődje, mégis izgalmasabb. Morrigan csodás karakterfejlődésen megy keresztül és igen sokat tanít az olvasóknak. Egyetlen szívfájdalmam csupán az volt, hogy Fenestra rettenetesen kevés szerephez jutott ebben a részben, pedig számomra az egyik legjobban kedvelt karakter. Bízom benne, hogy a következő részben több teret adnak majd neki!
Végezetül csak azt tudom mondani, hogy hihetetlenül várom a folytatást, s hogy mindenképpen járjatok utána, miképpen alakul szereplőink sorsa, mert megannyi vicces, érdekes, és izgalmas jelenettel kedveskedik az olvasók számára. Garantáltan szeretni fogja minden korosztály!
Az irigység alattomos szörnyeteg. Egy éhes farkas, aminek nem lehet parancsolni.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!
Oldalszám: 414
Eredeti cím: Wundersmith
Megjelenés éve: 2019 (Eredeti: 2018)
ISBN: 9789634370253
Fülszöveg:
Morrigan Crow legyőzte a halálos átkot, kiállta a veszélyes próbákat, és felvételt nyert a rejtélyes Csudálatos Társaságba, a titokzatos Nevermoor azonban még számtalan felfedeznivalót tartogat számára. Ám hamar rá kell jönnie, hogy nem minden varázslat a jót szolgálja.
Morrigan a Társaság új tagjaként azt reméli, hogy végre igazi családra és barátokra lel. Csudákra számít, kalandokra és felfedezésekre, de kiderül, hogy a Társaság egyetlen dologgal akarja megismertetni: a Csudamívesek által elkövetett rémtettekkel. Ráadásul valaki zsarolja a társait...
És ami a legrosszabb: az emberek sorra tűnnek el. Nevermoor fantasztikus városát, amely valaha a mágia biztonságos szigete volt, most félelem és gyanakvás fojtogatja...
A világhírű sorozat első kötete, a Nevermoor: Morrigan Crow négy próbája című ifjúsági regény 2017-es megjelenése óta szinte az egész könyvszakmát lázban tartja. Nem véletlen, hiszen sokak szerint a Harry Potter-könyvek méltó utódja született meg. A regény alig egy év alatt tömérdek díjat zsebelt be, 33 nyelvre fordítják le, a 9 részesre tervezett könyvsorozatból pedig a 20th Century Fox filmet is készít.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése