Bár nem olvastam még a Hollókirályt Susanna Clarke-tól, annak népszerűsége elegendő volt ahhoz, hogy a Piranesit nagyon akarjam. Mindenképpen szerettem volna megismerkedni a munkásságával, ennek a gyönyörű kötetnek a megjelenése pedig remek alkalomnak bizonyult ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Most már abban is biztos vagyok, hogy a Hollókirályt is be kell majd szereznem!
Susanna Clarke regénye ékes példája annak, hogy remekül lehet fantasyt írni rövid terjedelemben is, nem kell ahhoz több kötet, vagy akár 1000 oldal, hogy egy történet működjön, és elvarázsolja az olvasót. A Piranesi alig több csak, mint 200 oldal, mégis elképesztő élményt tud nyújtani. Legalábbis az én véleményem szerint.
Nehéz azonban beszélni róla, mert egy picit olyan alkotás, mint egy jó krimi, ahol minden apró mozzanatnak jelentősége van. Nem is lenne jó, ha a leendő olvasónak ezeket a momentumokat előre lelőném, mert akkor már nem ugyanazt fogja nyújtani. Hagyni kell, hogy mindenki maga fedezze fel, és rakosgassa össze az egyes elemeket a kirakósból, hogy aztán nagyot üthessen a végkifejletre.
Történetünkben Piranesit, a 35 év körüli férfit követhetjük nyomon, aki egy hatalmas házban él, s azt kutatja. A hatalmasat pedig itt szó szerint kell érteni, ugyanis maga az épület - vagy ahogy Piranesi nevezi, a Világ -, végtelen számú csarnokkal bír, melyekben temérdek mennyiségű, különböző szobor található. Három szintje is meglehetősen különös, ugyanis csak a középső lakható belőle, mivel a legalsó szint egy falak közé zárt óceán otthona, ami étellel tudja ellátni a lakókat, valamint időnként fel is bőszül, s akkor hatalmas dagályok által áraszt el mindent, amit csak ér. A ház legfelső szintje az égbolté, rengeteg felhővel, időként viharokkal, s esővel, mely utóbbi így friss ivóvizet nyújt.
Öt napon át sűrű szürke eső zuhogott rendületlenül az Előcsarnokokban. A Világ nyirkos és hideg volt, és pocsolyák gyűltek a Kőpadlón az Ajtóknál. A Csarnokok megteltek a fedezékbe húzódó madarak csicsergésével.
A kötet lapjain tulajdonképpen Piranesi naplóbejegyzéseit olvashatjuk, amiben megismerhetjük ezt a furcsa helyszínt, s mindazt, amit eddig feltérképezett belőle. Tudjuk például, hogy jelenleg csak egyetlen másik lakója van a háznak, akit egyszerűen Másik néven emleget, illetve azt is, hogy bár voltak korábbi lakók, nekik csupán a csontváza található meg, itt-ott elrejtve. Míg Piranesi a létesítmény titkait kutatja, addig Másik a Nagy és Titkos tudást szeretné meglelni ezen a helyen, melyhez Piranesire is szüksége van, így hetente kétszer, előre meghatározott időpontban találkoznak is. Ám Piranesi egy idő után kezdi butaságnak tartani a Másik kutatási területét...
A könyv legelején helyből fejest ugrunk a közepébe, s ekkor még nem igazán tudjuk, hogy Piranesi ki is igazán, mit is keres itt, vagy éppen hogy került ide. Hogyan is történhet meg, hogy egy ekkora háznak mindössze két emberi lakója van? Mi ez a Nagy és Titkos tudás, amit Másik kutat? Miért nem laknak együtt Piranesivel, vagy legalább közelebb egymáshoz, s miért csak heti kétszer futnak össze? Milyen név ez a Piranesi, honnan jött, és miért érzi úgy a viselője, hogy őt valójában nem is így hívják, csak ráragasztották?
Elbeszélőnk írásából egyfajta gyermeki naivitás érződik, ami miatt könnyű megkedvelni, és izgatottan várni, éppen mire fog majd rácsodálkozni. Megismerhetjük hatalmas szívét, amikor feláldozza készletei egy részét, hogy a hozzá látogató albatroszok fel tudják nevelni leendő fiókájukat, de azt is, hogy külön katalógusa van a csarnokokról, a bennük található szobrokról, vagy éppen az ár-apály időszakokról is. Megtanul együtt élni az őt körülvevő természettel, felismerni a házban élő madarak jelzéseit, és tökéletesen ellátni magát meglehetősen nomád körülmények között is.
Tulajdonképpen egy belső utazásra indulunk főhősünkkel, amiben sokkal nagyobb hansgúlyt fog kapni annak lelki- és gondolatvilága, mint mindaz, ami konkrétan történik majd. Persze azt gondolhatnád az eddigi írásomból, hogy azon van a hangsúly, ami kiderül, ami a háttérben zajlik, s bár szerintem tényleg érdekes is mindez, mégis a lassú folyású események sorozata nem eköré koncentrálódik. Véleményem szerint lényeges minden válasz, ami a fentebb említett kérdésekre megfogalmazódik, ugyanakkor Piranesi fejében élünk a bejegyzései segítségével, ezáltal csak ebből a szempontból fogjuk majd átélni mindazokat az érzelmeket, amiket ő is.
A kortársaim ezt nem értették. Elvarázsolta őket a fejlődés eszméje, és úgy hitték, minden, ami új, jobb a réginél. Mintha az érdem a kronológia függvénye volna!
Úgy gondolom, nagyon könnyű belehelyezkedni ebbe a Világba, Piranesi mindennapjaiba, végigkövetni a rutinját, mely során élelmet és vizet gyűjt különböző trükkös technikákkal, hínárt szárít tüzelőnek, gondoskodik a meglelt holtak maradványairól, vagy éppen rendszerezi kutatása eredményeit. Egyfajta nyugalom képes eluralkodni rajtunk, ahogy egy ennyire sterilnek tűnő, főként a természet által uralt terepen követünk egyetlen embert, aki igyekszik a lehető legjobban belesimulni környezetébe, azzal együttműködve, harmóniában élni.
Az a tipikus lassulj le, és egyéb divatos szlogenek jutottak róla eszembe, amit a rohanó világ embereibe szoktak súlykolni, testi és lelki egészségük megőrzése érdekében. Piranesi világában van lehetőség leleassulni, nincs internet, nincs főnök, nincs határidős munka. Visszatérhetünk a gyökereinkhez, amikor a létfentartás, és a minket körülvevő dolgok legpontosabb megismerése elegendő volt egy élethez, s nem akartunk semmi monumentálisat végrehajtani, amivel nyomot hagyhatunk magunkból az utókornak.
Összességében úgy érzem, ez egy olyan kötet, amit nem elemezgetni kell, hanem átélni egy nyugodt délután alkalmával. Biztos vagyok benne, hogy újra fogom olvasni, mert tipikusan az a fajta olvasmány, amiben a következő alkalommal újabb részleteket fogunk felfedezni, amik előszörre elkerülhették a figyelmünket, ugyanakkor hiányzik az az érzelemvilág, amivel dolgozott. Szükségem van arra a csendes magányra, arra a lassan hömpölygő történetre, amit a Piranesi olvasása nyújtott. Számomra egy lett azokból a történetekből, amiket mindig a polcomon akarok tudni, még akkor is, ha összesen csak 10 darab könyvem lehetne.
Semmi értelme a múlton rágódni – sokkal inkább egy tervre van szükségünk a Jövőt illetően.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!
Oldalszám: 224
Eredeti cím: Piranesi
Megjelenés éve: 2020 (eredeti: 2020)
ISBN: 9789634198000
Fülszöveg:
A Hollókirály szerzőjének mámorító, hipnotikus új regénye, mely egy álomszerű, alternatív valóságban játszódik.
Piranesi háza nem hétköznapi épület. Termei végtelenek, folyosói végeláthatatlanok, falait pedig sok ezer különféle szobor borítja. A labirintusszerű csarnokok közt egy bebörtönzött óceán terül el, hullámok emelkednek mennydörögve a lépcsőházakban, pillanatok alatt árasztva el a termeket. De Piranesi nem fél; ismeri a dagályokat, ahogyan a labirintusban is eligazodik. Élete a ház felfedezéséről szól.
Rajta kívül még egy ember él a házban, a Másik nevű férfi, aki hetente kétszer meglátogatja Piranesit, hogy a segítségével a Nagy és Titkos Tudás nyomára bukkanjon. De kutatásai során Piranesi bizonyítékot talál egy harmadik személy létezésére is, és egy szörnyű titokra kezd fény derülni, mely a Piranesi által ismert világon túlra nyit kaput.
Susanna Clarke várva várt második regénye lenyűgöző új világba vezeti az olvasót: egy meglepő képekkel és szürreális szépséggel teli végtelen labirintusba, melyet dagályok és felhők kísértenek.
Több mint tizenöt évvel A hollókirály megjelenését követően idén végre megérkezett Susanna Clarke második regénye, a Piranesi. Tartsatok bloggereinkkel a történet rendkívüli világába, és játsszatok velünk, hogy esélyetek legyen megnyerni az Agave Kiadó által felajánlott példányt.
A Piranesi a fantasy irodalom egyik kiemelkedő műve, de a műfajban rengeteg más népszerű regény is íródott, így most ezeknek a borítójából hoztunk egy-egy részletet az állomásokon. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok, melyik könyvhöz tartozik az adott borítórészlet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway
BLOGTURNÉ KLUB
11.18. Könyv és más
11.20. Utószó
11.22. A Szofisztikált Macska
11.24. Booktastic Boglinc
11.26. Flora the Sweaterist
A Piranesi a fantasy irodalom egyik kiemelkedő műve, de a műfajban rengeteg más népszerű regény is íródott, így most ezeknek a borítójából hoztunk egy-egy részletet az állomásokon. A feladatotok annyi lenne, hogy a Rafflecopter doboz megfelelő helyére beírjátok, melyik könyvhöz tartozik az adott borítórészlet.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway
BLOGTURNÉ KLUB
11.18. Könyv és más
11.20. Utószó
11.22. A Szofisztikált Macska
11.24. Booktastic Boglinc
11.26. Flora the Sweaterist
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése