Maja Lunde: A méhek története (Klímakvartett 1.)


Maja Lunde regénye a megjelenéskor azonnal az "Akarom!" listámra került. A borongós hangulatú borítókép és a molyos adatlapon található disztópia címke nem sokáig hagyott nyugodni.
Németországban 2017 legnépszerűbb könyve lett, Svédországban pedig elnyerte a Könyvkereskedők díját. Tudni akartam, vajon mit mutat a kegyetlen jövőt előrevetítő történet?

Napjaink égető problémáinak egyike a környezet nagymértékű károsítása, s ezáltal az eltűnő/kihaló növény- és állatfajok.

Maja az egyik történetszálában azzal a gondolattal játszott el, hogy mihez is kezdene az emberiség, ha a méhek lennének a következők, akik lekerülnének a kihalófélben lévő fajok listájáról is.

A méhek története valójában az a történet, amiben a méhek csupán keretet adnak a sztorinak, egy fajta alapot teremtenek, s leginkább a méhekkel vagy méhek helyett dolgozók életéről olvashatunk. Kapcsolatot teremt a szereplőink között, ami a végkifejletre jóval szorosabbra fűződik, mint azt első pillantásra gondolnánk.

A három különböző idősíkon futó regény ugyanis három főszereplőt is biztosít számunkra:

  • 1852 Anglia
    A múltban William a főhősünk, aki súlyos depresszióval küzdve hosszú ideje csak az ágyában fekszik, nem törődve méretes családjával és annak igényeivel. A férfi felesége és lányai igyekeznek a tőlük telhető legtöbbet megtenni érte, de William csak a kudarcba fulladt kutatásai és kapcsolatai miatt őrlődik, illetve fia után sóvárog, akivel borzalmas a viszonya.
    A tágabb környezete ráadásul csodabogárnak és viccek alapjainak tekinti az egykori rovarkutatót.
    Egy napon azonban, szerencsére - és főleg a mi szerencsénkre is - eljut oda, hogy változtatnia kell a helyzetén. Újra felveszi kutatásai fonalát és tervezni kezdi az akkor még nem létező, a maiaknak pedig alapjául szolgáló szabvány kaptárakat a méhek számára...

    Az én szenvedélyem ez volt: a dongók, a darazsak, a hártyásszárnyúak, a termeszek, a méhek. Meg a hangyák.


  • 2007 Amerika
    A jelenben George-dzsal találkozhatunk, aki méhészként igyekszik biztosítani családja számára a megélhetést. Két kézzel dolgozik, maga készíti a kaptárait, még akkor is, ha ez jóval több időt vesz igénybe, hiszen a legnagyobb gondossággal akarja nevelni a méhcsaládjait. Bízik abban, hogy egyetemista fia később átveszi tőle a gazdaságot, de annak teljesen más elképzelései vannak a jövőjét illetően, ami állandó súrlódásokhoz vezet kettejük között.
    Ám a nagyobb baj akkor érkezik, amikor beüt az úgynevezett Colony Collapse Disorder és a méhek tömegével kezdenek eltűnni a kaptárakból, de senki nem tudja miért és mi a megoldás a problémára. Nélkülük összeomlik George gazdasága, megélhetése, az emberiség számára pedig küszöbön áll egy világméretű katasztrófa...

    Mesélj, Apa. Hogy van az a méhecskékkel, meg a virágokkal?


  • 2098 Kína
    A jövőben Taohoz csatlakozunk, aki beporzómunkásként dolgozik. Ekkora a méhek már teljes mértékben eltűntek, a készletek drasztikusan lecsökkentek és csupán néhány élelmiszercsoportra korlátozódtak, a beporzók pedig éhbérért próbálják elvégezni a munkát a hiányzó méhek helyett. Tao legnagyobb vágya, hogy három éves fiának, Vej-Vennek szebb jövő jusson, mint beporzómunkásként dolgozni, így minden szabad percében igyekszik tanítani a lurkót, aki korának megfelelően leginkább csak játszani szeretne, nem pedig számtan leckéket venni.
    Amikor egy erdei kirándulás alkalmával Vej-Ven rosszul lesz és kórházba kerül, Tao magán kívül van. Az orvosok nem adnak kellő tájékoztatást, csak azt, hogy máshová kellett szállítani az állapota miatt. Tao mindent hátrahagy - beleértve a férjét is - és minden félretett pénzükkel embertelen küzdelembe kezd, hogy megtalálhassa a kisfiát...

    Idomtalan madarakként egyensúlyoztunk, ki-ki a maga ágán, az egyik kezében műanyag edénnyel, a másikban kis tollseprűvel. [...]
    Súlytalanul próbáltam láthatatlan mennyiséget átvinni az edényből a fákra. Minden egyes virágot be kellett porozni a csirketollból készült kis pamaccsal...

Ugyan minden szereplőnk életében fontos szerepet játszanak a méhek, ugyanakkor inkább kapunk személyes és családi drámákat. Olyan embereket, akik a saját fiaikkal vagy fiaikért küzdenek.

A regény lapjain észrevétlenül tanulhatunk döbbenetesen sokat a méhekről és a méhészetről, ha eddig egyáltalán nem voltunk ezzel a témával kapcsolatban, ugyanakkor az olvasónak fel kell rá készülnie, hogy inkább kap a méhek miatt szenvedő emberi sorsokat, mint bármi mást.

A tudásról olvasott. Arról, hogy olykor az ösztöneinknek ellenszegülve cselekszünk, mert tudjuk, hogy ahhoz, hogy a természetben, a természettel együtt tudjunk élni, el kell távolodnunk a bennünk lévő természettől.

Véleményem szerint mind közül Tao történetszála a legizgalmasabb, ám némileg kidolgozatlannak érzem a kor hátterét, ami sokkal érdekfeszítőbbé tehette volna. Némi hiányérzettel tettem le a könyvet az utolsó oldalak után, és az összefonódó történetszálak kissé már cukormázas hatást keltettek bennem a korábbi keserű hangulat után.

Az alapötlet izgalmas volt, látszott a rengeteg utánajárás, de valahogy mégsem sikerült egyes részekbe értelmet vinni és rendes felépítettséget adni bizonyos eseményeknek. Ennek ellenére nem távoztam rossz érzésekkel, csupán én magam nem arra számítottam, hogy a személyes drámák lesznek a történet középpontjában.

Értékeltem volna, ha nem csak a sorok mögül olvashatjuk ki, hogy vigyázzunk a természetre, a méheinkre és képes lett volna két sornál többet szánni arra, hogy mivel akadályozhatnánk meg egy hasonló katasztrófát. Véleményem szerint ugyanis nem teljesen elrugaszkodott az elképzelés, hiszen már manapság is találkozni olyan hírekkel, ami a méhek egyedszámának csökkenését jelentik, ám laikusként nehéz eligazodni a megannyi információ között, hogy mit is tehetnénk egy hasonló katasztrófa elkerüléséért. Ez pont egy alkalmas színtér lett volna arra, hogy ne csak egy regényt, de tanítást is adjunk az embereknek és fényt gyújtsunk a fejekben.

Mindezek mellett, aki érdeklődik a történet iránt, mindenképpen adjon neki egy esélyt, mert megéri, a gördülékeny stílus miatt könnyen olvasható, viszont nem árt számolni a fent vázoltakkal.

Apró, mégis a világ sorsa múlik rajta.


Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!





Kiadó: Cser
Oldalszám: 336
Eredeti cím: Bienes historie

Megjelenés éve: 2018 (Eredeti: 2015)
ISBN: 9789632785325


Fülszöveg:

Anglia, 1852: William, a biológus és vetőmag-kereskedő hetek óta az ágyat nyomja. Úgy érzi, kutatóként kudarcot vallott, mentora elfordult tőle, és boltja is üresen áll. Ekkor azonban eszébe jut valami, ami talán mindent megváltoztat...
Ohio, USA, 2007: George, a méhész keményen küzd: azt szeretné, ha a tanya bővülne, és fia, Tom egyszer majd átvenné tőle. Tom viszont az újságírásról álmodik. Mígnem egy nap bekövetkezik, amit senki sem hisz el...
Kína, 2098: Tao, a munkásnő a fák kézi beporzásán dolgozik, mivel a méhek már régen eltűntek a földről. Taonak minden vágya, hogy fia, Vej-Ven számára jobb életet teremtsen. Amikor azonban a fiát rejtélyes baleset éri, egyszerre veszélyben forog minden...
Minden mindennel összefügg. Maja Lunde megrendítően mesél veszteségről és reményről, küzdelemről, kudarcról és győzelemről, valamint az emberek és a méhek közötti láthatatlan kapocsról, amelyen fajunk fennmaradása is múlhat. A fordulatos regény korunk néhány legégetőbb kérdését teszi fel: hogyan bánunk a Földdel és annak teremtményeivel? Milyen jövőt hagyunk gyermekeinkre? Mi az, amiért készek vagyunk harcolni?

Maja Lunde 1975-ben született Oslóban, forgatókönyvíróként, gyermek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert. A méhek története az első felnőtteknek szóló regénye, amely bel- és külföldön azonnal hihetetlen sikert aratott. Hazájában elnyerte a Könyvkereskedők Díját, eddig 32 nyelvre fordították le, Németországban pedig több, mint 350 000 eladott példánnyal 2017-ben a legkelendőbb könyv lett.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése