Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv

Christina Lauren, azaz Christina Hobbs és Lauren Billings szerzőpáros kötetét igazán jól esett olvasni. Pedig, ha teljesen őszinte akarok lenni kis híjján elmentem az Autoboyography mellett, és csak a címke miatt torpantam meg egy pillanatra. A fülszöveg miatt adtam neki egy esélyt, hiszen a Simon és a Homo Sapiens-lobbi óta vágytam már egy újabb jó LMBTQ+ kötetre.

Az Autoboyography az a könyv, amivel bár találkoztam korábban, valahogy az egyszerű borító és cím nem hagyott bennem akkora nyomot, hogy foglalkoztasson a magyarországi megjelenése és elolvasása. Áldom a szerencsémet, hogy végig pásztázva a Blogturnénak felajánlott példányokat, megakadt a szemem a címkéjén. Igazából nem szokásom mindent elolvasni, ami az eltérő szexuális irányultságok körül forgó téma, de itt az egészet megfűszerezték egy adag vallással is, ami már igen érdekes alapszituációt teremtett a regénynek.

Történetünk főhőse ugyanis Tanner, akinek édesanyja remek álláslehetőséget kap, ezért a szinte teljes egészében mormonok által lakott, Utah állambeli Provoba költöznek, nem sokkal a sztorink tényleges kezdete előtt. A fiú magát egy félig zsidó, queer srácnak definiálja (véleményem szerint viszont inkább csak biszexualitásról beszélünk esetében). Minderről környezete - a családján kívül - mit sem tud, hiszen a vallásos lakosság körében a heteroszexuálistól eltérő viselkedési forma finoman kifejezve nem kívánatos.

A bátorság azt jelenti, hogy minden nap önmagad vagy, annak ellenére, hogy a világ azt mondja, légy másmilyen.

Tanner tehát titokzatoskodva éli életét, és épp az utolsó félévét tölti a gimnáziumban, ahol, mivel kitűnő tanuló, már nem is tervezi túlhajtani magát. Inkább csak enged legjobb barátnője, Autumn Summer Green (*a legmókásabb szereplőnév ever!) rábeszélőképességének és beiratkozik vele egy író kurzusra, melynek során, négy hónap alatt kell a résztvevőknek megírnia egy teljes könyvet.

A tét óriási, hiszen az előző évben a résztvevők között egy fiúnak, Sebastiannek olyan jól sikerült a műve, hogy azonnal talált hozzá kiadót, további írásokra kapott szerződést és hatalmas hírnévre tett szert, fiatal kora ellenére. Ráadásul ebben az évben a srác mentorként lesz jelen az órákon, és segíti az írópalántákat a minél sikeresebb munka elkészítésében.

Egészen addig nem tűnhet ez annyira érdekfeszítő helyzetnek, amíg meg nem érkezik az órára a már említett Sebastian, főhősünk, Tanner pedig egyetlen összekapcsolódó pillantás után meg nem érzi a szikrát maguk között, ami később odáig vezet, hogy rájön, abban a szent pillanatban menthetetlenül beleszeretett a fiúba, ahogy az átlépte a küszöböt.

Na, de mit tehet egy fiú, aki egy szabályokkal és elvárásokkal teli közösségben él, ahol tiltott mindaz, amit érez és amiről nem beszélhet senkinek? Hát megragadja a kínálkozó lehetőséget, és a megírandó kötete témájaként dolgozza fel a Sebastian iránt táplált, apránként növekvő szerelmét.

Persze arról mélyen hallgat, hogy miről is ír, ezért a teljes csoport a tanárával együtt abban a hitben van, hogy Tanner egészen egyszerűen nem halad az alkotásával. Így hát a csoportvezető felkéri híres társmentorunkat, Sebastiant, hogy délutánonként legyen segítségére a srácnak. Egy ilyen konzultációs beszélgetés alkalmával az is kiderül, hogy Tanner többet érez a másik iránt, ám Sebastian nem menekül a helyzet elől, nem ítéli el vallásossága ellenére sem, hanem továbbra is igyekszik terelgetni a fiút. Hogy kettejük között kialakul-e bármi, vagy plátói marad az egész? Amondó vagyok, derítsd ki! ;)

Ha kíváncsi lettél, IDE kattintva beleolvashatsz!

Az értékelés ezen pontjától előfordulhatnak minimális spoilerek, mert enélkül lehetetlenség írnom a kötet kardinális kérdéseiről és a véleményemet is komplexebben tudom kifejezni. Ígérem, a nyilvánvalón túl a többit meghagyom nektek!


Szóval a figyelmeztetés után itt az utolsó lehetőséged, hogy visszafordulj, ha nem szeretnéd megtudni, hogy Sebastian és Tanner mennyire is kerül közel egymáshoz. Mert a helyzet az, hogy bár Tanner biszexuális, és volt már dolga lánnyal is, addig Sebastian a vallásában megfogalmazott irányelvek ellenére mindig is a fiúkhoz vonzódott. Abban a pillanatban, amikor összetalálkozott a tekintetük az osztályteremben, valami mindkettejükben elindult.

A baj ott van, hogy kénytelenek titkolózni, hiszen Sebastiant nem csak elítélné a gyülekezete, de kitagadná a családja is, nem beszélve arról, hogy az édesapja a hitközösség helyi vezetője. Így aztán a két fiú feljár a város körüli hegyekbe kirándulni, és kiszakadni a kutató tekintetek gyűrűjéből.
Ide pedig be kell kapcsolnom, hogy milyen mérhetetlenül jól illik az egész történethez a borítója, amire csak olvasás közben döbbentem rá. Zseniális.

Apránként épül fel kettejük rejtett kapcsolata, és szívszorító betekintést kaphatunk, mi is játszódhat le egy olyan hívő fejében, aki rádöbben másságára. Sebastian sokáig tagadja is, hogy "az" lenne - ahogy ő fogalmaz. A meleg szót kimondani is csak suttogva meri, miközben a cselekedetei teljesen másról árulkodnak. Küzd önmagával és azzal a szabályrendszerrel, amiben egész életében nevelkedett. Fél az elítéléstől, a családja és az teljes életének elvesztésétől, miközben Tanner ugyanolyan sokat jelent neki, mint a hite.

Az, hogy Istennel beszélek, olyan ösztönösen jön, mintha össze lennék vele kötve. El sem tudom képzelni, milyen érzés lenne, ha elveszteném. [...] Az egyház nélkül nincs kerete az életemnek.

Borzasztó tehát átérezni azt, milyen lehet, amikor valakit választás elé kényszerítenek. Vagy a családod, hited, az egész addigi életed a barátaiddal, szokásaiddal, munkáddal és minden egyébbel, amit el tudsz képzelni, vagy a szíved választottja, a másik feled, a lelki társad, aki egy másik mindenséget jelent számodra. Ellenben a kettő nem férhet meg egymás mellett. Mindeközben persze Tanner is küzd, hiszen érti is a helyzetet, de szenved is tőle.

Az egésze olyan csodálatos részletességgel van megírva, hogy a bőrödön érzed a súlyát mindannak, ami zajlik. (Ehhez hihetetlenül sokat hozzátesz a páratlanul zseniális fordítás is, amivel Nagy Boldizsár dolgozik. Bárcsak minden KMK kötet fordítása az ő kezébe kerülhetne...) Elnehezül a szíved, és bosszúsan az asztalra csapnál, hogy elmondhasd, senkivel nem lehet ezt megtenni. Hogy hangot adhass, a kettő igenis megfér egymással, hiszen a legtöbb vallás azt tartja, mind egyenlőek vagyunk, Isten mindannyiunkat szeret. Miért tenne hát különbséget azért, mert nem a társadalmi elvárásoknak megfelelő nemű embert szeretsz? El nem tudom képzelni, hogyan képes valaki kitagadni a saját gyermekét, mint ahogyan a mormon szülők járnak el, ha éppen porszem kerül a gépezetbe. (Hosszú ideig egy rosszabb eset állt fenn, amikor megpróbálták átnevelő táborokban "kigyógyítani" az illetékeseket, de mindezt inkább nem részletezném brutalitása miatt...)

"A család egy ajándék, ami örökre szól." [...] Nem volt sehol egy kis csillag, meg apró betűs részlet arról, hogy "De csak bizonyos feltételekkel."

Olvasás közben mérhetetlenül sokat tanulhatunk a mormon vallás belső szerkezetéről. Látszik, milyen rendkívül sokat foglalkozott a szerzőpáros a témával és az is, hogy csöppet sem azt tűzték ki céljukként, hogy lejárassanak egy felekezetet. Szó esik ugyanis arról is, milyen remek közösségépítő ereje van, milyen kitűnő és hasznos programokat szerveznek a fiatalok és milyen idilli családmodellt tudnak alkotni, illetve, ahogy az egyik idézet is írja: "az tagadhatatlan, hogy itt mindenki tisztelettel fordul a világhoz. Tisztelik a közösséget, egymást, önmagukat és Istent."

Viszont én magam a vallásra ilyen téren mindig haragszom, mert úgy érzem, sok helyen csak vetítés. Képtelen vagyok elítélni bárkit azért, akit szeret, hiszen ez nem választás kérdése és valljuk be, senki sem szereti, ha a magánéletében turkálnak, mégis valamiért mindenki felhatalmazva érzi erre magát másokkal szemben. Pedig mennyivel békésebben élhetnénk, ha nem ítélkeznénk mások felett anélkül, hogy bármit is ismernénk belőlük. Tanner is egy alkalommal azt mondja: "Nem Sebastiannel és velem van a baj, hanem a szabályokkal." S ezzel maximálisan egyet kell értsek.

Nehezen elfogadható számomra, hogy mekkora lelki terhet pakolunk azokra az eltérő szexualitású emberekre, akik hívőnek vallják magukat. Rengeteg elfojtás és vívódás zajlik bennük, és sok esetben inkább jellemző az, hogy homokba dugják a fejüket, boldogtalanul élnek egy látszat kapcsolatban, mintsem megkockáztassák, hogy felfedjék magukat, és ezzel lekerüljenek a Télapó jó gyerek listájáról. Döbbenetes mértékű lelki kárt tudunk okozni embertársainkban csak azért, mert van egy meggyőződésünk, amihez habzó szájjal ragaszkodunk. Hol marad a felebaráti szeretet?

Szeretném megélni azt az időszakot, amikor a vallás megengedőbb lesz a különböző nemi irányultságok felé, és nem ró plusz terhet az átlagtól eltérő híveire. Az ilyen kötetek segíthetnek felnyitni a szemeket és érzékeltethetik, hogy egy heteroszexuális szerelem kialakulásának folyamata pont ugyanolyan, mint egy leszbikus, meleg, vagy éppen páné. Miért tagadnánk hát meg az egyik legszebb érzést másoktól, és miért nem gondolkodunk el végre azon, hogy attól, hogy valami több ezer éve működött, még nem biztos, hogy nem szorul modernizálásra?

Szerencsére a kötetünk végén a fordítótól azt is megtudhatjuk, hogy a mormon vallás 2019 áprilisától megengedőbbé vált a meleg híveivel szemben, és már nem vetik ki maguk közül az eltérő szexuális irányultságú tagjaikat. Minimális fény gyúlt annak a bizonyos alagútnak a végén, és szeretném hinni, hogy ennél már csak jobbá válhat a helyzet!


Összességében én nagyon szerettem ezt a könyvet. Imádtam a lassan kialakuló, szenvedélyes érzelmeket, a gyönyörű leírásokat, hogy csöppet sem lett közönséges, és hogy mert egy nem mindennapi témát ilyen páratlanul körbejárni. Elgondolkodtató, szép és szerethető, valamint sokat tanít, anélkül, hogy a vallás részét túlidealizálná, vagy a téma bármelyik pontját túlzásba vinné. Abszolút megfelelőek az arányok, így bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus regényeket, aki nem ódzkodik a melegség témájától, és azoknak is, akik érdeklődnek a hit és a "másság" kapcsolata iránt.

Minden egyes nap hálás lehetek azért, amim van, és hogy önmagam lehetek anélkül, hogy ezért bárki elítélne.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám: 382
Eredeti cím: Autoboyography

Megjelenés éve: 2019
ISBN: 9789634577041


Fülszöveg:

„Keresetlenül ​mutatja be, mennyi örömmel és bánattal jár queerként felnőni.” – Teen Vogue

Tanner Scott és családja három évvel ezelőtt költöztek el Kaliforniából Utah államba, a biszexuális tini pedig nem szívesen vállalja fel önmagát az új környezetben. Most, hogy már csak egy féléve van hátra a középiskolából, alig várja, hogy szabad lehessen az egyetemen, így hát elhatározza, hogy az utolsó, Utahban töltött hónapjain nem fogja megerőltetni magát.

Amikor azonban a legjobb barátja, Autumn felveti, hogy jelentkezzen a Provo High nagy presztízsű kreatív írás szemináriumára (ahol csábítóan nagy jutalom jár annak, aki egy félév alatt képes összerakni egy saját könyvet), Tanner nem tud ellenállni a kísértésnek és belevág, már csak azért is, hogy bebizonyítsa Autumnak, hogy már az ötlet is merő ostobaság. Négy hónap alatt regényt írni? Semmiség: négy hónap egy egész örökkévalóság!

Kiderül, hogy Tannernek csak részben van igaza: négy hónap csakugyan hosszú idő. Bár az csak egy pillanatba kerül, hogy felfigyeljen Sebastian testvérre, a mormon csodagyerekre, aki tavaly már kiadót is talált a szemináriumon írt regényéhez, most pedig az osztályt tanítja. Ahhoz pedig egy hónap sem kell, hogy Tanner fülig belé is szeressen.

Már megjelent Christina Lauren gyönyörű kötete, az Autoboyography, amiben két srác szerelmének az elképesztően szép történetéről olvashatunk. A kötetről a Blogturné Klub bloggerei mesélnek.

A történetben nagy szerepet kap az írás, hiszen Tanner egy írós szemináriumon vesz részt a gimiben, ahol az oktatója a tavaly végzett Sebastian, aki már kapott egy könyvszerződést - tizennyolc évesen!

A könyv is bizonyítja, a tehetség kortalan, így olyan írók debütáló regényeinek a fülszövegeiből találtok részleteket, akik nagyon fiatalon publikáltak először. A feladatotok, hogy felismerjétek az írót, és beírjátok az író nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába. A helyes megfejtők között a könyv 3 példányát sorsoljuk ki.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Egyetlen csók… mégis mindent fenekestől felforgat…
Amikor az iskola Tavaszi Karneválján Elle csóksátrat nyit, úgy hozza a sors, hogy az ajka összeforr Noah-éval, és ettől Elle élete fenekestől felfordul. Románcuk azonban korántsem mesébe illő, és Elle joggal tart attól, hogy előbb-utóbb összetörik a szívét… Vajon elnyeri végül Elle a boldogságát?

a Rafflecopter giveaway

12.07.  Sorok Között értékelés
12.08.  Csak olvass!
12.10.  Veronika's Reader Feeder
12.12.  Booktastic Boglinc
12.14.  Deszy Könyvajánlója
12.16.  Hagyjatok! Olvasok! blog
12.18.  Angelika blogja
12.20.  Sorok Között extra állomás