David Attenborough: Élet a Földön

David Attenborough az az ember számomra, akinek legfrissebb munkájáért - legyen az könyv, film, vagy éppen sorozat - bármit eldobok. Az Élet a Földönt különös izgalommal vártam már, hiszen utoljára 1994-ben jelent meg nálunk, most pedig friss, felújított verzióban került újra a boltok polcaira.

Gyerekkorom óta rajongom a természetért, amit főképp apai nagyszüleimnek, köztük tanár nagyapámnak, s a szüleimnek tulajdonítok. Egészen csepp leány voltam még, amikor már édesanyámmal jártunk gombát gyűjteni (bár az akkori tudásomból felnőtt koromra semmi nem maradt meg), édesapámmal pedig az erdőn át a tóhoz, horgászni.

Otthon mindig a természetfilmeket lestem a tévében, főképp David Attenborough filmjeit, amiket csodálatosan narrált. Felnőtt fejjel úgy döntöttem, szeretném a könyveit is mind elolvasni, amikből több már a polcaimon sorakozik, ezek közül pedig legújabb állomásom az Élet a Földön volt.

A halak fejlődési vonala valamikor 450 millió évvel ezelőtt kettéágazott. A történetekre a ma élő fajok vizsgálata derített fényt. Egyik csoportjuknál néhány gén valamilyen okból megkettőződött, ami azt eredményezte, hogy testük váza elcsontosodott. Ezek utódai a ma élő gerincesek, így az emberek is.
A másik csoport a belső vázát egy könnyebb és rugalmasabb anyagból, porcból építette fel, ezek leszármazottai a mai cápák és ráják. Ez az ősi szakadás az oka, hogy a tőkehal közelibb rokonunk nekünk, embereknek, mint a cápának.

Ez a könyv egy lebilincselő olvasmány. Attenborough közérthetően meséli el az élővilág, s egyben a mi történetünket is. Sorra veszünk minden olyan fontosabb eseményt, aminek következtében ma azok lehetünk, akik óriási számban népesítik be a bolygót, s talán a legintelligensebbnek is nevezhető az egyedfejlődés során. No, de biztos, hogy mi vagyunk az utolsók ebben a sorban? A választ persze még nem tudjuk, de izgalmas eljátszani a gondolattal.

A mesét a legelejéről indítjuk, tehát, hogy hogyan keletkezett az élet, és szépen időrendben végigvesszük az evolúció összes állomását. Mérhetetlenül sok információt és édekességet kapunk az oldalakon, s a végén zsongó fejjel fogjuk letenni, hiszen elképesztően sok gondolatot indít majd el bennünk.

13 fejezeten keresztül barangolhatjuk be a földi élet meghatározó fejlődési szakaszait, tudományosan megalapozott állításokat kapunk, de mégsem fogjuk úgy érezni, hogy túl lenne magyarázva. Nyilván kifejthette volna minden témáját sokkal bővebben is, de az igazság az, hogy a kevesebb több elvét követte, s mindenből a leglényegesebbet mutatta meg nekünk, folyamatosan fenntartva érdeklődésünket, nem lankasztva figyelmünket.

Elképesztő volt végigkövetni azt a sok száz évmilliónyi történést, ami a mai ismert világunkhoz vezetett, ugyanakkor egyszerűen képtelen volt feldolgozni az agyam egy ekkora számot. Már 1000 évet is nehéz felfogni, nem ám 600 milliót!

Minimális kitérőként szeretném megemlíteni a fejezetek elején található ízléses rajzokat, amik csodálatosan vezetik fel az adott szakaszt, valamint a képgyűjteményt, ami két nagyobb blokkot foglal el. Gyönyörű, színes felvételek gazdagítják a kötetet, melyekkel közelebbről is megismerhetjük mindazt, amiről Attenborough beszél nekünk.

Egyetlen más teremtmény sem képes olyan távolságokra, olyan gyorsan és olyan sokáig repülni, mint a madarak. Egy ázsiai sarlósfecskefaj állandó magasságban repülve 170 kilométert tesz meg óránként, és napi 900 kilométert is repül egyedüli táplálékára, repülő rovarokra vadászva. A költési időszakok között nem is szállnak le, vagyis legalább kilenc hónapot töltenek folyamatosan a levegőben. Még ők sem versenyezhetnek azonban a füstös csérrel; ezt a madarat a szülői fészek elhagyása után még soha nem látták leszállni sem a szárazföldön, sem a vízre, amígy három-négy évvel később ivaréretté nem válik és fészket nem rak.

Imádtam azt a rengeteg érdekességet, amit az egyes rendszertani típusoknál összeszedett. Például, hogy az óriás tintahalnak van a legnagyobb szeme, 27 cm átmérővel, ráadásul sokkal jobban is látnak, mint mi (bár ez nem a méretből adódik). Vagy hogy a zsurlók egykor 30m magasak voltak, és hogy akad madár, akinek a tojásköltése 5 hónapig tart.

De elmeséli, hogy melyik a legkorábbi ismert virágos növény, hogyan bont szárnyat a bábból kikelő pillangó, hogy miért repülnek olyan sokat a költöző madarak, melyik állat vemhessége a legrövidebb a világon, vagy hogy a kenguru hogyan nevel egyszerre 3 különböző élet- és fejlődési szakszban lévő utódot. Persze mindezek csak töredékek, tényleg brutálisan sok érdekes tény kapott benne helyet, csupán kiemeltem néhány apróságot.

Elképesztő mindaz, ami helyet kapott ebben a kötetben, s bár imádtam a halakról, vagy éppen hüllőkről szóló részeket is, a legkedvesebb számomra a madarak epizódja volt. Ugyankkor megannyi édekességet tudtam meg tojással szaporodó erszényesekről, emlősökről és a majomfélékről is. Szinte nincs olyan nagyobb rendszertani kategória, ami ne kerülne említésre benne, s ezáltal ne tudhatnánk meg tonnányi apró, érdekes információt az oda tartozó állatokról.

Sajnálatos és talán még riasztóbb, hogy a természetet fenyegető legalattomosabb és mindenütt jelenvaló bajokat nem szándékosan, hanem hanyagságból és nemtörődömségből okozzuk – és ezeket sokkal nehezebb helyrehozni.

Külön fejezetet kapnak miattunk az emberszabásúak, és természetesen maga az ember is, de a legütősebb rész a néhány oldalas Epilógus. Egy kicsit olyan, mint az Egy élet a bolygónkon rövidített változata, amiben ismét felhívja a figyelmünket, mennyi minden szárad a lelkünkön, s hogy itt az idő, hogy magunkért, és a környezetünkét is cselekedjünk.


Összességében ez egy zseniális kötet, amit minden természetkedvelőnek kötelező jelleggel ajánlanék. Olyannyira közérthető, hogy csemetékkel is bátran böngészhetjük, ha érdekli őket az állatvilág, vagy az élet kialakulása, fejlődése. Nagyon szerettem, s biztosan újra fogom olvasni.

Mi vagyunk a legnagyobb hatalmú faj, amely valaha is élt ezen a Földön, de ez a a hatalom felelősséget is jelent. A mi feladatunk, hogy gondját viseljük a bolygónak és a rajta élő minden teremtménynek.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!

Kiadó: Park
Oldalszám: 434
Eredeti cím: Life on Earth

Megjelenés éve: 2021 (eredeti: 1979)
ISBN: 9789633556221


Fülszöveg:

A BBC televíziós sorozatához hasonlóan, amelyen alapul, a kötet nem hagyományos természetrajzot nyújt, hanem inkább a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét.
David Attenborough mind a könyvvel, mind a televíziós sorozattal világsikert aratott. A kötet maradandó emléket állít az egyik legnagyratörőbb vállalkozásnak az angol televíziózás egész történetében, s egyben alapvető bevezetés a természet világának megismeréséhez.

Az Élet a Földön David Attenborough természetfilm sorozatának regényváltozata. Legutóbb 27 évvel ezelőtt jelent meg, az eltelt időben pedig számos tudományos változás történt már. A kötet friss, felújított formában látott újra napvilágot a Park kiadónál.

Mivel az Élet a Földön rengeteg állatot mutat be, jelenlegi játékunkban olyan élőlények után fogunk kutatni, akiket a kihalt fajok listáján tartunk nyilván, mégis annyira érdekesek, hogy megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük. Nincs más dolgotok, mint a képek alapján felkutatni ezeket az állatokat, s a nevüket beírni a Rafflecopter megfelelő sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

BLOGTURNÉ KLUB

05.28.   Booktastic Boglinc
05.30.   Flora the Sweaterist
06.01.   Dreamworld
06.03.   Könyv és más
06.05.   Spirit Bliss
06.07.   Readinspo