Gáspár Bea: Bea konyhája


Amikor a Blogturné klubhoz megérkezett Gáspár Bea szakácskönyve - ami a Bea konyhája címet viseli -, az elsők között csaptam le rá. Több szempont is vezérelte a kíváncsiságom, és annyit már elöljáróban elmondhatok, hogy csöppet sem csalódtam benne.

Azt hiszem nem állítok valótlanságot, ha azt mondom, Magyarországon nagyon kevés olyan ember van, aki soha életében nem hallott még a Gáspár családról. Megannyi szórakoztató műsor vendégei, főszereplői voltak, Bea asszony pedig többször talált alkalmat arra, hogy megcsillogtathassa főzőtudományát.

Érdeklődésem egyik felét az képezte, hogy megtudjam, mit tud nyújtani a népszerű showman felesége, akit már a Konyhafőnök VIP győzteseként is emlegetünk, s jelenleg is rendszeres borvacsorák szervezője.
Másrészről pedig arra gondoltam, vigyünk egy kis új színt a blog életébe, mert receptgyűjteményről még annak ellenére sem hoztam bejegyzést, hogy nagyon szeretek főzni.

A felfedezést a tartalomjegyzékkel kezdtem, s már itt nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Beát az egyszerű, de nagyszerű elve vezérelte. Nem "puccos", sok csillagos éttermek maroknyi fogásait taglaló leírásokat kaptam, hanem a magyarok által leginkább kedvelt ételek receptjeit, csipetnyi rafinériával, sok éves tapasztalatból adódó szakértelemmel és szeretettel, s bár nagyon nagy százalékát sokszor elkészítettem már az évek során, szinte minden esetben találtam egy kis csalafintaságot, amit előszeretettel fogok később alkalmazni.


A könyv lapozgatása közben végig úgy éreztem magam, mintha épp Beáék nappalijában ülnénk, ölünkben a féltett, családi receptgyűjteménnyel, amiből válogathatunk. Persze Beának mindről lenne egy apró megjegyzése, hogy éppen hogyan, mikor és kitől került a birtokába az adott recept, melyik családtagnak vált kedvencévé, vagy éppen miféle turpissággal lehet a legfinomabbra készíteni az akár legegyszerűbbnek hitt ételt is.

Az egész kötettel nem csak finom fogások leírását kaptam meg, hanem egy falatnyi Gáspár történelmet is, hiszen a négy nagyobb fejezetet elválasztó oldalakon Bea kicsit többet is mesél magáról. Nem rest papírra vetni, hogy nem volt mindig tökéletes háziasszony, sőt, sokunkhoz hasonló, átlagos nő, aki döcögősen tanult bele a szerepbe, sok nehézsége volt, míg végül rákapott a főzés ízére és beleszeretett.

Rendkívül kellemesen csalódtam, mert bár egy Konyhafőnök győztessel (is) van dolgunk, mégsem arra helyezte a hangsúlyt, hogy gyönyörűen kinéző, falatnyi étkeket alkosson, luxusnak számító, drága és beszerezhetetlen alapanyagokból, amit bár az átlagember nagyokat nyelve és csodálva néz, de bizony soha az életben nem fog megfőzni. Az abszolút hétköznapitól az ünnepi menü elemeiig tényleg mindent megtalálhatunk benne, és garantálom, hogy a legtöbbet azonnal el akarod majd készíteni belőle.

Az oldalakról rád is átragad majd Bea lelkesedése, illetve az érzés, hogy minden, amit ott látsz, pofon egyszerű, bármikor képes vagy az elkészítésükre és egy felejthetetlenül jót enni. Ez nem az a receptkönyv, amit csak felteszel a többi közé a polcra, jól mutat, néha rápillantasz a szép képekre, ha éppen tálalási ötletre lenne szükséged, de egyébként soha nem forgatod.


Imádtam, hogy a konyhaművészetben használatos, mutatós szakzsargont ugyan használja, de minden esetben el is magyarázza azok jelentését. Nem érzed úgy magad, hogy kevesebb vagy, ha nem tudod, mit takar a konfitálás, vagy éppen a blansírozás. Szinte látod magad előtt a mosolygós legyintést, ahogy meséli, hogy sokszor végtelenül egyszerű mozzanatokat rejtenek az egyes megnevezések, amiket már akár nagyanyáink is használtak, csak éppen nem adtak nekik ilyen hangzatos neveket. Épp ezért még közelebb kerül hozzánk Bea konyhája, mert rájöhetünk, hogy egyszerű emberként is képesek lehetünk olyan páratlan finomságok elkészítésére, mint amit egy díjnyertes szakács főz.

Kimondottan igényes és gyönyörű fotókat kapunk a receptek mellé, amiktől azonnal megéhezünk és kénytelenek leszünk elkészíteni az adott ételt, nem mellékesen pedig pár portréval még személyesebbé, közvetlenebbé tették az összképet.

No, de ha már szakácskönyvről írok, az nem járja, hogy ne végezzek rögtön emberkísérletet is, és ne próbáljak ki pár receptet! Úgy gondoltam, ha lúd, legyen kövér, s választottam levest, főételt és desszertet is erre a célra. Mivel több ételérzékenységgel küzdöm, az ételek módosításokon estek át, de ezeket minden esetben jelezni fogom, illetve ezúton szeretnék mindenkitől elnézést kérni az ételfotóim minőségéért, de hát nem véletlenül külön szakma a food stylingolás! Lássuk a tapasztalataim!


  • Sáfrányos zellerkrémleves:

    A zeller az én családomban igen mellőzött zöldség volt, és maximum levesekben találkozhattam vele "csak az íze kedvéért", és sokáig nem is szerettem. Mióta saját háztartást vezetek, sok módon kipróbáltam már, amik közül az egyik kedvencem például a sült zeller, a hasábburgonya helyettesítésére. Krémlevest azonban még soha nem csináltam belőle, szóval ideje volt kipróbálni.

    Mivel tejérzékeny vagyok, nálam a receptben használt tejszín helyett csak növényi alternatíva jöhetett szóba, így ebben az esetben én zabtejszínt használtam, illetve ugyanezen okból a vaj helyett margarint alkalmaztam. Fűszerezés terén újdonság volt számomra a szerecsendió és a sáfrány is, viszont azt kell mondjam, utóbbival nem fogok nagy barátságot kötni. Ugyan az ételnek nagyon szép színt adott, de az íze nem az én világom. Ezt leszámítva finom lett a végeredményt.

    A mellé kínálandó sajtos pirítós nálam házi készítésű, teljes kiőrlésű kenyér volt, növényi sajttal.




  • Hortobágyi palacsinta:

    Számomra ez az étel az egyszerű pörkölt tésztával megbolondított, ám végtelenül egyszerű és ízletes verziója. A kedvesem ezt szúrta ki először a tartalomjegyzékből, ezért ez csak miatta készült!

    A palacsinták nálam a már említett tejérzékenység miatt zabtejjel készültek, a tejszín és tejföl helyett mandulajoghurt került a receptben foglaltak helyettesítésére, de azt kell mondanom, remekül helytálltak. Évek óta használom ezeket a termékeket arra, hogy kiváltsák a hagyományos receptek alkotóelemeit, s még sosem kellett csalódnom. Szerencsére itt is igazán finom ételt kaptunk és degeszre tömtük a pocakunkat!




  • Tejszínes-burgonyás kelkáposzta-főzelék sült kolbásszal:

    A kelkáposztafőzelék számomra az az étel, amit megeszek, de nem szeretek, viszont Bea receptje alapján remekül sikerült. Én mindig a klasszikus habarásos fajtát készítettem, de ez a tejszínes megoldás sokkal finomabb lett.

    Sült kolbász helyett inkább egy nálunk nagyon kedvelt, mustáros-hagymás sült husi készült hozzá, és egy csepp sem maradt belőle! A belekeverendő tejszínt itt is zabtejszínnel helyettesítettem.




  • Mézes krémes:
    A rokonainktól több üveg mézet kaptunk az utóbbi időben, így már jó ideje gondolkodtam rajta, hogy el kéne használni egy nagyobb adagot egy jó mézes krémesbe. Adódott is hát az alkalom, és éltem vele.

    Ezzel a recepttel azonban egy picit kevésbé vagyok elégedett a többinél. Maga a sütemény egész jól sikerült, és ízre sem lett rossz, de két problémám azért adódott vele. Egyik gondom a tészta volt, aminél nem szerepelt sem az, milyen vastagságúra lettek nyújtva, sem pedig az, hogy hány perc alatt sülnek meg 180 fokon. Sikerült ezért egy picit túlsütni, ezáltal keményebb lett és nem tudtam szépen felszeletelni sem (megjegyzés: a süti sokat puhult pár nap alatt. A recept szerint egy teljes napot kell pihentetni felszeletelés előtt, ezt természetesen kivártam, de a túlsütés miatt egy picit több időre volt szüksége a puhulásra).

    A másik gondom teljesen szubjektív, ez pedig az, hogy számomra borzasztóan édes lett. Évek óta nem eszem cukrot, csak steeviát használok édesítésre, abból a cukornak megfelelő mennyiség felénél is kevesebbet, de nekem még így is túl sok lett. Cukor a krémben, a tetején lévő csokiban, a tésztában még méz is, a lekvárról meg már ne is beszéljek. Nem az ehetetlen kategória, de ha készítek még ilyet, biztosan negyedelni fogom a cukormennyiséget.

    Ennél a süteménynél is bőven kellett élnem a helyettesítgetéssel, így tejföl helyett mandula joghurt került bele, tej helyett zabtej, a sima fehér liszt helyett teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, cukor helyett steevia, vaníliarúd helyett őrölt vanília, a tetején lévő étcsoki bevonatot pedig házilag főztem, nem a boltit olvasztgattam.
    Határozottan mondhatom, hogy nem lett rossz, édesszájúak biztosan imádni fogják!



Összességében nekem nagyon tetszett, jó élménnyel gazdagodtam mind olvasás, mind főzés és az elfogyasztás alkalmával is, így nálunk gyakran forgatott darab lesz Bea könyve, mert még az én ételérzékenységekkel dúsított és sok mindentől mentes konyhámban is működőképes recepteket és finom ételeket kaptam végeredményként.
Amikor a párommal nézegettük a benne foglalt recepteket, mindent elmondott volna már csak a csillogó szeme is, de azért hozzá tette: "Azt hiszem ez lesz a kedvenc szakácskönyvem!"
Szerintem ebben minden benne van!

Véleményem szerint a leggyakorlottabbak is fognak benne találni egy-két apró fogást, amivel érdekesebbé tehetik a főztjüket, de bátran ajánlom azoknak is, akik éppen kezdik belevetni magukat a konyhai örömökbe.


Értékelésem:


Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, IDE kattintva megvásárolhatod a kötetet a kiadó webshopjában!





Kiadó: Boook
Oldalszám: 160
Eredeti cím: -

Megjelenés éve: 2019
ISBN: 9786155417542


Fülszöveg:

Gáspár ​Beát nem kell bemutatni, hiszen sokan ismerik. Ő a Győzike-show felvágott nyelvű Bea asszonya, a Konyhafőnök VIP győztese, majd a Konyhafőnök zsűritagja, fantasztikus borvacsorák szervezője, lebonyolítója. Ebből a szakácskönyvből azonban egy másik Gáspár Bea portréja rajzolódik ki: a receptekhez írt apró történeteken keresztül beleshetünk a kulisszák mögé, ahol egyszerre vibráló egyéniség, aggódó anya és gondos feleség.

A könyv receptjei a Gáspár család kipróbált ételei, melyeket a szerző gyűjtött össze vendéglők szakácsaitól, barátoktól, a Konyhafőnök séfjétől, nénéktől az utcában, rokonoktól, barátoktól, a cigány vajda feleségétől, szóval mindenhonnan, ahol valami érdekeset látott, hallott. A könyvben található ételleírások négy nagy fejezetbe illeszkednek, a szerző életútját követve a gyerekkorától napjainkig. A tejbegríztől a New Yorkban kóstolt cheesecake-ig, a bodaktól a konfitált kacsacombig számtalan étel bizonyítja, hogy Bea konyhájában remekül összeférnek a hallott, tanult receptek a saját megszokott fogásaival, miközben egy pillanatra sem tagadja meg a hagyományait. Így lesznek a könyv nyomán készített ételek izgalmasak, sokszínűek és különlegesek.

A pompás fogások tökéletes elkészítéséhez nem elég azonban a receptúra pontos követése, a titok máshol van. Bea szavaival: ha valamit szeretettel készítünk, az sokkal finomabb!





A BOOOK Kiadó jóvoltából megjelent Gáspár Bea első receptkönyve, Bea konyhája címmel. Ennek örömére a Blogturné Klub tizenhárom bloggere fakanalat ragad, hogy kipróbálja a Konyhafőnök VIP győztesének legkülönfélébb receptjeit, a mindenki által ismert és rajongásig szeretett tejbegríztől kezdve a marharostélyoson át, a narancsos sütőtökkrémlevesig, miközben megkóstoljuk a Gáspár család kedvenceit, és kitérőt teszünk a roma ételkülönlegességekhez is.
Tartsatok velünk, ismerjétek meg Bea receptkönyvét, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott kötet egy példányát.




Mostani játékunk során sütni fogunk, hogy mit és miből, azt nektek kell megfejtenetek. Minden állomáson találtok egy állítást, mely alapján ki kell találnotok, milyen alapanyagra gondoltunk (pl.: zsír, olívaolaj, stb.), majd a helyes megfejtést beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ám a játék itt még nem ér véget! Az állítások előtt ugyanis láthattok egy betűt. Gyűjtsétek őket össze és rakjátok helyes sorrendbe, hogy megkapjátok az elkészítendő finomság nevét.

Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

A) Elsősorban sütemények, krémek, koktélok ízesítő anyaga, mely egy alkoholos ital ízének pótlását szolgálja alkohol nélkül. A kalózok bánatára.

a Rafflecopter giveaway


11/06   Deszy könyvajánlója
11/07   Booktastic Boglinc
11/08   Dreamworld
11/09   Spirit Bliss Sárga könyves út
11/10   Utószó
11/11   Angelika blogja
11/12   Kelly és Lupi olvas
11/13   Csak olvass!
11/14   Hagyjatok! Olvasok!
11/15   Könyv és más
11/16   CBooks
11/17   A Szofisztikált Macska
11/18   Sorok között


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése