0 hozzászólás

Jens Schumacher: Szökés a Sárkányvárból

Egyik este úgy gondoltuk, csak belenézünk a Lábnyom kiadó gyermekeknek szóló szabadulószobás-kalandregényébe, aztán órákkal később, hulla fáradtan álltunk fel a befejezett kötet mellől. Egyszerűen nem tudtuk letenni ezt a szórakoztató és izgalmas könyvecskét. ➼

0 hozzászólás

Max Brallier: Az utolsó srácok a Földön és a végtelen kozmosz (extra)

Nagyon szeretem az érzést, amikor egy jó idézet annyira betalál, hogy azonnal olvasni akarjam a könyvet. Éppen ezért szeretek idézetes posztokat összeállítani, hátha ezzel megkönnyítem a döntést a leendő olvasónak, vagy éppen sikerül kedvet hoznom egy jó kötethez. ➼

0 hozzászólás

Max Brallier: Az utolsó srácok a Földön és a végtelen kozmosz

Max Brallier ifjúsági sorozata nagyon gyorsan belopta magát a szívembe, s minden alkalommal örömmel csapok le az újabb részekre. A harmadik kötet után egészen sokat, két évet kellett várnunk arra, hogy Jack, a posztapokaliptikusz akcióhős és barátai történetét továbbgörgessük, de minden perc megérte, hisz egy szuper karácsonyi zombis-világvégés agymenést kaptunk. ➼

0 hozzászólás

Alan Connor: Az Árulók

A televíziós műsorral ugyan nincs kapcsolatom, de Alan Connor kötete, Az Árulók azonnal felkeltette a figyelmemet borítójával és fülszövegével, mely szerint ez egy csalafinta, interaktív logikai játék. Imádok rejtvényeket fejteni, nyomozni, dolgoztatni a kis szürke agysejteket, így nem volt kérdés, hogy landolni fog a polcomon. ➼

0 hozzászólás

Samantha Shannon: A leszálló éj napja

Samantha Shannon a 2024-es évem nagy felfedezettje lett. A Narancsfa-kolostor az egyik legjobb olvasmányélményem volt idén a kialakított világával, konfliktusával, külalakjával, így egy percig sem merült fel, hogy ne akarnám olvasni A leszálló éj napját (valamint az újonnan megjelentetett Csontszüret sorozatot, de erről majd máskor). ➼

0 hozzászólás

Finy Petra: Ultramarin

Vannak azok a könyvek, amikről azt gondolom, nem nekem íródtak, mert éppen nem abban a zsánerben helyezkednek el, amit általánosságban forgatni szoktam. Pedig milyen nagyot tudok ezzel tévedni, és milyen jó élményektől fosztom meg magam általa. Pontosan ilyen volt az Ultramarin is. ➼

0 hozzászólás

Hayley Campbell: Minden élők és holtak

Hayley Campbell kötete a legizgalmassabb az utóbbi időben azok közül, amik a kezem ügyébe kerültek. Olyan emberekről készített interjúkötetet, kiknek mestersége a halál, s arra keresi a választ, hogyan viszonyul a társadalom a halálhoz, s miként viselik a mindennapokat azok, akikre áthelyezzük az ezzel járó terheket. Érdekes, kíváncsi, őszinte és egyben megrendítő. ➼

0 hozzászólás

Kevin Panetta: Bloom – Szikra (extra)

Aranyos képregényekből sosem elég, ha pedig az előző bejegyzésemben nem sikerült eléggé meggyőzzelek arról, hogy ezt olvasnod kell, akkor hoztam pár idézetet is a történetből, hátha te is könnyebben döntesz ezek alapján, pont úgy, ahogy én. ➼

0 hozzászólás

Kevin Panetta: Bloom – Szikra

Kevin Panetta kötete főként azért került az olvasmánylistámra, mert egyrészt szeretek képregényeket olvasni, más részről pedig a borítót látva valamiért azonnal egy másik kedvenc rajzolt történetem, a Heartstopper ugrott be. Kíváncsi voltam, van-e valamilyen hasonlóság, vagy mindez csak a véletlen műve. ➼